Az előadásokból egyebek mellett megtudható, hogy milyenek is voltak Közép-Európa erődítményei ebben az időszakban. A résztvevők betekintést nyernek különböző országok híres erődítményeinek mindennapjaiba, nyomon követhető a várak fejlődése, védelmi funkcióik alakulása, s szó esik az adott korok néhány technikai érdekességéről, ahogy a várépítészet társadalomformáló hatásáról is.
A közlemény szerint az előadások négy fő témát érintenek. A csütörtöki rendezvény magukról az erődítményekről szólt. Robert Novotny arról beszélt, hogy milyenek voltak a csehországi várak a huszita háborúk idején. Csernus Sándor előadása a magyarországi várak szerepéről szólt a törökök elleni védelemben. György Domokos az olasz várépítészet hatását elemezte a XVI. századi Magyarországon, míg Czigány István a XVII. századi magyarországi törökellenes védelmi rendszert ismertette.
Boguslaw Dybas Erődítmények Lengyelországban és Litvániában a XVI-XVII. században címmel tartott előadást, Alexander Bucinsky a megerősített helységekről beszélt az osztrák Horvátországban a XVIII. században. Henri Ortholan A közép-európai erődítmények a francia hadvezetés szemével 1871-1914 címmel tartott előadást.
A pénteki tanácskozást az ostromnak, valamint az erődítménynek az átfogó védelmi rendszerben betöltött szerepének szentelik. Pálffy Géza A Habsburg Monarchia törökellenes végvárrendszere és haditérképészete a XVI. századi Magyarországon címmel tart előadást. Hegyi Klára a XVI-XVII. századi magyarországi török védelmi rendszerről beszél, míg Jean Bérenger előadásának köszönhetően megismerhető, hogy mekkorák voltak a magyar határvédelem költségei a XVII. században
Olivier Chaline francia történész Megvédhető-e Prága? (1620-1757) címmel tart előadást, Andrzej Newazny pedig Gdansk ostromáról beszél. Tóth Ferenc előadása az Ostrom és csata Hotinnál (1769) címet viseli, míg Balla Tiboré Przemysl, ostrom a XX. században.
A konferencia szombati zárónapján Philippe Roy Mindennapi élet az erődítményekben (XIX. század vége - XX. század eleje ) címmel tart előadást.
