Az előadók sorában elsőként Holló József Ferenc, az intézmény főigazgatója lépett a pulpitus mögé. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy 1956 megítélésén van mit alakítani, hiszen a köztudatban még mindig vannak tisztázatlan, vagy tévesen megítélt tényei a forradalom és szabadságharcnak.
Hermann Róbert az 1848-49-es nemzetőrséggel vonta párhuzamba az ?56-os szervezetet, rávilágítva a hasonlóságokra és eltérésekre. Horváth Miklós, Szakolczai Attila, valamint Eörsi László más-más nézőpontból, de mindhárman a nemzetőrség megalakulását mutatták be. A kölcsönös érvelést követően Horváth Miklós reményét fejezte ki, hogy a jó értelemben vett vitát lesz még alkalmuk folytatni.
Felszólalt még Szántó László, nyugalmazott Somogy megyei főlevéltáros, aki szűkebb pátriájára vonatkoztatva mutatta be a nemzetőrség 1956-os működését, valamint Erdős Ferenc, a Fejér Megyei Levéltár igazgatója, aki a Dunaújvárosban ? Dunapentelén történtekre világított rá. Az előadások sorát M. Kiss Sándor zárta, aki arra hívta fel a figyelmet, lehetnek eltérések az egyes történészek megítélései között, de felelősséggel tartozunk azért, hogyan mutatjuk be a történteket, hiszen ma is 1956 örökségében élünk.
A kutatók előadásaihoz a közönség soraiból több volt nemzetőr is hozzászólt, illetve osztotta meg a jelen lévőkkel saját tapasztalatait. A konferencia jó hangulatban zajlott, és eredményesen zárult: a hallgatóság megismerhette a legújabb kutatási eredményeket és a legfrissebb tudományos álláspontokat a témában.
