A Népművészet Ifjú Mestere díjat 1969-ben létesítette a KISZ KB, a népművészet területén dolgozó fiatalok elismeréseként. Az első díjazott Budai Ilona népdalénekes volt. A pályázatot akkoriban szakmailag a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Népművelési Intézet tartotta kézben.
A hetvenes évektől a későbbi díjazottak részvételével szervezték az első alkotótáborokat Fadd-Domboriban, majd Tokajban, mely táborok szervezése Bánszky Pál, Zelnik József és Borbély Jolán nevéhez köthetők, szakmailag a Népművelési Intézet szervezte. Később Tiszavárkonyban szerveztek hasonló táborokat a díjazottak, illetve a pályázók részére. Emellett 1975-től indult a táncház vezető és zenészképző tábor Héra Éva, Sebő Ferenc és Tímár Sándor kezdeményezésére Tokaj, Abaújszántó, Zirc, Székesfehérvár helyszíneken, mely az előadóművészeti terület legjobbjait fogta össze. Az utolsó ilyen jellegű alkotótábornak Gébárt adott otthon, a 2000-es évek második felétől a tábor szervezése meghiúsult, melynek elsősorban financiális okai voltak.
A táborok a díjazottaknak, a pályázaton résztvevőknek ?jutalom? volt, a népművészet területén elért eredményeik elismerése. Ugyanakkora tábor megteremtette a fiatalok számára a közös együttlét, a közös gondolkodás, és tenni akarás lehetőségét is. Ebből a társaságból alakult meg később a Fiatalok Népművészeti Stúdiója. A pályázat létjogosultságát és fontosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy az itt bemutatkozó fiatal (nomád) nemzedék tagjai és tanítványaik tevékenykednek a legeredményesebben napjainkban is a népművészet területein, kiemelve az oktatás területén működő a kézműves szakiskolákat, művészeti iskolákat.
1989-től a díj gondozója a Magyar Művelődési Intézet lett, ettől kezdve a díjjal járó címet a művelődési miniszter adja át. 1997-től a cím hivatalos állami kitüntetés, az elismerést plakettel, illetve éremmel és pénzösszeggel is jutalmazzák. A mindenkori kulturális tárca célja, hogy ösztönözni kívánja a fiatalok népművészeti előadói, tudományos és alkotótevékenységét; a magyar nemzeti és a magyarországi nemzetiségi hagyományok ápolását, továbbéltetését. Ezen szándéka kifejezéseként az érintett szakmai szervezetekkel és állami intézményekkel egyetértésben minden évben pályázatot ír ki a ?Népművészet Ifjú Mestere? cím elnyerésére.
Az elismeréseket a minisztere által adományozható díjakról szóló rendelet szabályozza és az augusztus 20-i ünnepségek során nyújtják át az arra érdemes pályázóknak. 2001 óta szakmai szempontból a Hagyományok Háza felügyeli és bonyolítja le a pályázatot a mindenkori kulturális tárca megbízásából.
A 70-es évek óta összesen több mint 500 díj került kiosztás ez idáig, korábban évente 15 címet osztottak ki összesen a két meghirdetett kategórián belül (előadóművészeti és tárgyi alkotóművészeti kategória). 2013-től 7 a kiosztható címek száma egy évben.
A tárgyi kategória legjobbjainak alkotásait hosszú évek óta kiállításon mutatják be.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere augusztus 18-án adta át a Pesti Vigadóban a kiemelkedő népművészeti alkotó- vagy előadóművészi teljesítménye elismerésére Népművészet Ifjú Mestere díjakat, melyben a következők részesültek:
Ágfalvi György és Hetényi-Kulcsár Klára, a Magyar Állami Népi Együttes táncművészei
Dénesi Ildikó, kézműves, mézeskalács ütőfa készítő, fafaragó
Dudás Dániel, a jászberényi Viganó Alapfokú Művészetoktatási Intézmény táncpedagógusa
Soós Csaba, a pomázi Teleki-Wattay Művészeti Iskola és az ürömi József Nádor Általános és Művészeti Iskola pedagógusa, népi hegedűs
Tóth Attila, kovácsmester
Vastag Richárd, az ajkai Apte Alapfokú Művészeti Intézmény, a magyarpolányi Alapfokú Művészeti Intézmény és a veszprémi Szilágyi Erzsébet Keresztény Iskola és Művészetoktatási Intézmény néptánc-pedagógusa, néprajzkutató.
