A népi kultúra igazi megbecsülése és élményszerű felfedezése 19. század végén, a népművészet fokozatos eltűnésével alakult ki. Egész Európában megindult a népművészeti tárgyak gyűjtése. Az 1880-as években már ?korsó, kanta és bokály gyűjtési mániáról? olvashatunk a budapesti sajtóban, melynek következtében csaknem minden harmadik lakás ?egy fazekas raktárhoz hasonló?.
Az 1890-es évek végén Baross Gábor kereskedelmi miniszter állami felügyelet alá volna a háziipari termelést. Izabella főhercegnő támogatásával 1894-ben létrejött a felső-magyarországi megyék népművészeti termékeinek értékesítését segítő Izabella Háziipari Egylet. Ugyanebben az időben Bánffyhunyadon Gyarmati Zsigáné szervezte meg a kalotaszegi asszonyok kézműves tevékenységét, és Buzsákon a Széchenyi grófkisasszonyok szervezésében már megrendelésre készítettek öltözeti és lakást díszítő hímzéseket.
1896 után a népművészet iránti érdeklődés kettévált: más úton haladtak az iparművészek és az akkori hivatásos néprajz kutatói. A 20. század elején Magyarországon együtt volt jelen a modern európai művészet és a magyar népművészet. Jó példa erre a Zsolnay család tevékenysége Pécsett, a Gödöllői Művésztelep vagy Hódmezővásárhely művészeti élete.
A 20. század derekára az intézményi háttér is kialakult: 1951-ben Széll Jenő vezetésével megalakult a Népművészeti Intézet, ahol az amatőr népművészeti mozgalmon belül a népi díszítőművészeti szakterület támogatásával foglalkoztak, 1953-ban pedig a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége és a Népi Iparművészeti Tanács.
A 21. század eleji népművészet nem lehet ugyanolyan, mint egy évszázada, vagy akár csak 65 éve, hiszen megváltoztak a társadalmi és gazdasági körülmények, az életmód, a szükségletek, az ízlésformáló tényezők. Mások a készítők, a felhasználók, az alapanyagok. A ma tárgyalkotói tevékenységükhöz elsősorban a hagyományos tárgykészítési technikákat alkalmazzák, ezt fejlesztik tovább.
Ezt mutatja be a Hagyományok Háza szervezésében létrejött Örökségünk bástyája című kiállítás, amely 2019. január 12-ig még megtekinthető a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.
