(MTI) - A történelmi források közzétételéhez több intézmény, többek között a Magyar Távirati Iroda (MTI) és a Magyar Országos Levéltár (MOL) is hozzájárult - mondta Rév István, az OSA igazgatója.
A kezdeményezés segített a pedagógusoknak, egyebek mellett a Történelemtanárok Egyletének abban, hogy a nekik küldött összefoglalókkal segítsék őket a rendszerváltás tanításában, feldolgozásában - mutatott rá az 1989: volt-e? című rendezvényen.
Szilágyi Csaba, az OSA munkatársa elmondta: a weblapjukon szereplő szövegek ellentétes forrásokból származnak, összehasonlítandó az ugyanarról az eseményről szóló különböző megközelítéseket. Így párhuzamba állították a Münchenből sugárzó Szabad Európa Rádióban (SZER) a Kossuth Rádió híreiről szóló átiratokat az MTI által a SZER adásairól készített feljegyzésekkel, amelyek óhatatlanul ellentétes megvilágításba helyezték az eseményeket.
Ugyanígy összeállítást készítettek az állambiztonsági szolgálatok napi operatív információs jelentéseiből, amelyekben az éppen aktuális eseményekről jelentettek a Belügyminisztérium ügynökei. Emellé odatették a honlapra az MTI által ugyanazokról az eseményekről szóló hivatalos híreket - folytatta.
Összeszedték és rendszerezték azokat a nézői megnyilvánulásokat is, amelyek a Magyar Televízió 2-es csatornájának üzenetrögzítőjére érkeztek 1989-ben. Ezekből jól látszik, hogy akkori az emberek már úgy érezték, joguk van beleszólni a műsorpolitikába, egyfajta görbe tükröt tartva a társadalomnak. Több száz fotó és filmfelvétel is segít értelmezni azokat az írott dokumentumokat, amelyek 1989 történéseiről szólnak - tette hozzá.
Révész Béla történész arról beszélt, hogy 1989 történései nem értek véget az év utolsó napján, hiszen az állambiztonsági iratok megsemmisítése miatt kirobbant Dunagate-botrány már 1990 januárjára esett, amivel kapcsolatban szintén tettek fel az OSA honlapjára dokumentumokat. A Belügyminisztérium állambiztonsági szolgálatainak III/III-as csoportfőnökségével kapcsolatban 27 olyan iratot sikerült feltárniuk és közzétenniük, amelyek tanúsága szerint a szervezet vezetői azért lobbiztak, hogy az akkoriban módosítandó alkotmány őket is ismerje el nemzetbiztonsági szervnek. Ehelyett az történt, hogy a III/III-as szolgálatok munkatársainak jó részét a III/II-esek vették át, aminek során "a munkahelyet átnevezték, de az átvettek közül mindenki ugyanazt csinálta tovább" - fogalmazott.
A történész megvilágította: egy rendszerváltás idején keletkezett belügyminiszteri parancs visszahelyezte azokat a normákat, amelyek alapján a Kádár-rendszerben működtek a III/III-sok, csak immáron ezentúl a nemzetbiztonsági szolgálatok keretei között végezték dolgukat. Utalt arra a Tóth András korábbi titokminiszter által 2005-ben közzétett adatra is, miszerint "a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársainak mintegy kétharmada 1989 előtt kezdte pályafutását".
Vágvölgyi B. András író, újságíró az eseményen azt hangoztatta, hogy 1989-cel kapcsolatban Magyarországon megfigyelhető volt egyfajta érdektelenség, míg Németországban vagy Lengyelországban a rendszerváltásról a húszéves évforduló alkalmából nagy ünnepségekkel emlékeztek meg.
Bozóki András, a Közép-Európai Egyetem tanára arról számolt be, hogy hallgatóik is előszeretettel fordulnak az OSA archívumához egy-egy kutatás során. Az 1989 eseményeiről szóló honlapnak azért is nagy jelentősége van, mert "a vizuális megjelentés egyre fontosabbá válik a mai oktatásban" és a múlt feltárásában.
