Tavaly megjelent Patak című albumuk előkelő helyen szerepel az európai világzenei rádiósok listáján, így felcsendült már például ausztrál és amerikai rádiókban is. Homoki Péter gitáros-producerrel beszélgettünk.

A Patak című albumuk több szempontból is újszerű.

1991 óta dolgozunk együtt hullámzó aktivitással, de minden évben akadtak koncertek, felvételek, és jónéhány lemezt készítettünk ez alatt a lassan harminc év alatt. A Patak album kiadására egy NKA-s pályázat kínált lehetőséget, és ami a különlegességét adta, hogy kimondottan vinyl – bakelit – formátumra készült.

Ez mennyiben más, mint egy CD-re szánt album?

Határokat szab a lemez hosszúságát tekintve. Míg CD-n hatvan-hetven percet szoktunk játszani, itt rögtön azzal szembesültünk, hogy maximum kétszer húsz perces terjedelemre van lehetőségünk. Már a munka kezdetekor meghatároztuk, hogy melyik hat szám kerül a lemezre, és kizárólag azokra koncentráltunk.

forrás: Facebook

A címadó dal tizenhat perces.

Valóban, majdnem teljesen kitölti az első oldalt. Csaknem egy év alatt készültünk el a lemezzel, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy kedvező fogadtatásra talált, a World Music Chart listás helyezés révén pedig bekerülhetett a világ különböző rádióiba, többek közt amerikai, ausztrál, dél-amerikai és indiai csatornákon szólt a lemezünk az elmúlt bő egy évben.

Alapvetően instrumentális zenét játszanak, most mégis felkerült egy szöveges dal az albumra.

Korábban pusztán hangszerként használtuk az énekhangot, szöveg nélkül. A Shirat Hayamot egy közös barátság ihlette, szerettünk volna együtt dolgozni Polnauer Flórával, azaz Polly Flow-val, aki ezt a számot énekli. Flóráról tudni kell, hogy zsidó kántorként is működik alternatív közösségekben, és ez tetten érhető a zenei világán. Flóra egy héber Biblia-részletet énekel a Vörös-tengeri menekülésről; felvétel közben alakult a szám, és nagyon szeretjük. Flóra ritkán lép fel velünk, de az októberi Müpás koncerten ott lesz.

forrás: Facebook

Az elektronikus hangzás kezdettől része a zenéjüknek. Miként szervesülhet ez a folkos, világzenei ihletésű muzsikával?

Az elektronika – bár valóban az első perctől jelen van az Úzgin Űver zenéjében –  soha nem tolakszik előtérbe. A zenekar tagja a zenei világ különböző szegmenseiből érkeztek: a fúvósunk, Majoros Gyula a népzenéből, Farkas Marcsi, a hegedűsünk a klasszikus, kortárs zene felől, én pedig az újhullámot, a rock- és az elektronikus zenét képviselem, a muzsikánk kezdettől fogva ebből a sajátos elegyből építkezik. Mi a népzenét sem autentikus módon dolgozzuk fel – legyen szó bármely nép muzsikájáról -, hanem ihletforrásként tekintünk rá. Rengeteg zenei hatás ér minket a népzenéből, világzenéből, de soha nem volt jellemző, hogy konkrét népdalokat dolgozzunk fel. Ha ázsiai, iráni vagy mongol dallamokat vél felfedezni egy-egy számunkban, az soha nem egy adott dal átirata, hanem a mi zenénk.

Dirtmusic
Fotó: Jaka Babnik

Október elsején a Dirtmusic-kal lépnek fel közös koncerten a Fesztivál Színházban. Mennyire ismerik az amerikai formációt?

A Ditmusic zenéjével csak most ismerkedtünk meg, ám a tagok más felállásokban is játszanak, így nem idegenek számunkra. A Dupla W elnevezésű sorozat keretében lépünk színpadra a Müpában. Ennek lényege, hogy egy magyar és egy külföldi zenekar ad koncertet egy este, ám együtt nem fogunk játszani. A sorozat szerkesztői – élükön Marton László Távolodóval – úgy vélték, hogy Úzgin Űver és Chris Eckman formációja némiképp’ hasonló zenei gyökerekből táplálkozik, és én is érzem ezeket a közös zenei hatásokat, szóval érdekes este lesz.

Nyitókép: Homoki Péter
(Úzgin Üver archív)