Neuralgikus pontok - LARSSON: A TETOVÁLT LÁNY

Stieg Larsson

A skandináv krimiket okkal emlegetik sokan külön műfajként. A legjobbaknál az érdekes cselekmény hátterében izgalmas történelmi, társadalmi folyamatok rajzolódnak ki. Ezen művek közül is kiemelkedik Stieg Larsson Millennium-trilógiája, amelynek első kötete A tetovált lány címmel jelent meg magyarul. A több szálon futó, fordulatokban gazdag, de könnyen követhető cselekmény során egyre inkább képet kapunk a svéd társadalom neuralgikus pontjairól is, például a felszín alatt megbúvó rasszizmusról, volt náci elkötelezettségű, jelentős gazdasági hatalommal bíró figurákról, korrupcióról, a nők kiszolgáltatottságáról, felkészületlen gazdasági újságírókról.

 

Ezek a társadalmi témák szervesen kapcsolódnak a krimibeli történethez, hiszen a főszereplő egy tényfeltáró gazdasági újságíró, Mikael Blomkvist, valamint a rendkívüli érzékenységű, különleges tulajdonságokkal megáldott, 24 esztendős Lisbeth Salander, aki sokkal inkább anorexiás anarchistának látszik, mint zseniális kutatónak. A jelentős gazdasági erőnek számító Vanger családban történt régi, közel négy évtizeddel ezelőtti rejtélynek, Harriett Vanger eltűnésének így nem valami dörzsölt detektív ered a nyomába, hanem az idős családfő, Henrik Vanger felkérésére két olyan kutató szövetkezik, aki szeret a kérdések végére járni. A kérdések pedig jórészt egy dúsgazdag, tisztességtelen eszközöket bevető potentáttal, valamint egy másik, a gazdasági életben fontos szerepet játszó dinasztiával függenek össze, s így jutunk el rajtuk keresztül súlyos társadalmi kérdésekhez is.

 

Stieg Larsson a rengeteg oknyomozó cikk és kutatás eredményeként megismert valós adatokat beépítette a krimi történetébe. Nem véletlen, hogy a Vanger család egyik meghatározó tagja, Cecilia Vanger egy este "elővette Gellert Tamás híres lézeres gyilkosról szóló könyvét....".

 

Sajnos, manapság szinte minden új könyvnél elmondható, hogy szükség lett volna megbízható korrektorra, s itt azért is kár az apró hibákért, mert kimondottan jó, gördülékeny Péteri Vanda fordítása. Bár a címváltoztatás máshová teszi a hangsúlyt, az eredeti cím ugyanis: Férfiak, akik gyűlölik a nőket (ez a momentum kapcsolódik is a nyomozáshoz, de ennél többet nem érdemes elárulni, hiszen krimiről van szó). Bármennyire központi figura is az antiszociális, ám zseniális kutató, Lisbeth Salander, "a tetovált lány", mégsem ő az igazi főszereplő, hanem sokkal inkább az oknyomozó újságíró, Mikael. 

 

Természetesen Stieg Larsson tudatosan említi Gellert Tamas Svédországban óriási visszhangot keltett, kitűnő regényét. Gellert Tamas A lézeres gyilkos című kötete (a Corvina kiadó így hagyta a svéd szerző nevét, helyesen, ékezetek nélkül) nem krimi, hanem sokévi, rendkívül alapos kutatáson alapuló dokumentumregény, egy, a '90-es évek elején megtörtént, rasszista indítékú merényletsorozat hiteles krónikája, amelyben Gellert Tamas izgalmasan bontja ki a svéd társadalmi és történelmi hátteret is. Azokat az összefüggéseket, amelyek Stieg Larssonnál is fontos szerepet játszanak.

 

Bár kriminél ez nem alapkövetelmény, mégis érdekes összefüggésekre világít rá A tetovált lány. Arra például, miért lappanghat ma is mélyen a rasszizmus abban az országban, amely évtizedek óta rendkívül befogadónak mondható, s ahol jelentős számban élnek a világ minden tájáról érkezett bevándorlók. Meg olyan, már Svédországban felnőtt fiatalok, akik anyanyelvükként beszélik a svédet, miközben jól láthatóan távoli földrészről érkeztek, mondjuk, még csecsemőként, örökbe fogadott gyerekként. Ebben az országban is felszínre törhet az idegengyűlölet, amelynek furcsa gyökereire derülhet fény - mint a Larsson-kötetben szereplő Vanger család esetében. Az más kérdés, miként reagál erre az ottani társadalom többsége, miként reagálnak például a politikusok, de ehhez érdemes Gellert Tamas lebilincselően izgalmas dokumentumregényét is elolvasni. Még kapható, hiszen nem olyan régen, 2008 tavaszán látott napvilágot magyarul. Azóta pedig, sajnos, még aktuálisabb nálunk, mint másfél évvel ezelőtti megjelenésekor volt.