Alfred Hitchcockot a thriller műfaja, valamint a suspense (azaz a bizonytalan, feszült várakozás) mestereként tartják számon a filmtörténetben. Rendkívül termékeny rendező és feledhetetlen, különleges személyiség volt. Ötvenhét filmet hagyott a világra, ezekből válogattunk.

39 lépcsőfok (1935)

Hitchcock 19. filmje volt a 39 lépcsőfok, melynek történetében Londonba látogatunk el. Richard Hannay egy varietéelőadáson megismerkedik egy zaklatott nővel. Együtt felmennek a lakására, ahol a nő egy kémszervezetről mesél neki, amelynek főnöke, Jordan professzor egy skóciai faluban él… Ez az alkotás jelentette Hitchock számára a nagy áttörést a brit filmiparban. Ebben a művében jelent meg először egyik kulcsmotívuma: a tévedésből, el nem követett bűnért felelősségre vont ártatlan ember figurája.

Rebecca A Manderley-ház asszonya (1940)

Egy fiatal nő egy szállodában megismerkedik Lord Maxim de Winterrel, akinek felesége, Rebecca rejtélyes módon vesztette életét. Gyors udvarlás után ő lesz a második Mrs. De Winter, és férjével Manderleybe költözik. David O. Selznick producer adta Hitchcocknak Daphne Du Maurier 1938-as pszichothrillerét, a Rebeccát (a könyv magyarul A Manderley-ház asszonya címen jelent meg 1943-ban). Hitchcock már korábban szerette volna megfilmesíteni a történetet, de nem tudta kifizetni a regény jogait. Az 1940-ben bemutatott Rebecca végül – első amerikai alkotásaként – megkapta a legjobb filmnek járó Oscar-díjat egy évvel később, 1941-ben.

A gyanú árnyékában (1943)

Emma Newtont és unokahúgát meglátogatja Emma bátyja, Charles Oakley. A gazdag férfit a vidéki város lakói előzékenyen fogadják. Röviddel ezután feltűnik két további idegen, akik Oakley és Newtonék után érdeklődnek, majd két újabb ismeretlen, akikről kiderül, hogy detektívek, és azért érkeztek, mert Charles bácsit gyilkossággal gyanúsítják. Az 1943-as filmet maga Hitchcock is az egyik kedvenceként tartotta számon saját alkotásai közül.

Elbűvölve (1945)

A Green Manors pszichiátriai klinika igazgatója nyugdíjba megy. Helyére egy fiatal orvos érkezik, dr. Edwardes. Petersen doktornő gyanakodni kezd, hogy valami nincs rendben az új vezetővel, ám ezután egymásba szeretnek. Llassan kiderül, hogy a férfi nem dr. Edwardes, sőt nem is orvos. Akkor viszont miért viseli dr. Edwardes személyazonosságát, és miért nem emlékszik saját magával kapcsolatban semmire? A film egyik érdekessége a Salvador Dalí által tervezett híres álomjelenet, és kiemelendő Rózsa Miklós Oscar-díjas zenéje is. A zeneszerző itt elsőként alkalmazta az orosz teremin elektronikus dallamait, melyek azóta rengeteg zsánerfilm kulcsmotívumává váltak.

Forgószél (1946)

Alicia, a fiatal amerikai lány apját háborús bűnösként elítélik. Az amerikai titkosszolgálat felajánl a lánynak egy lehetőséget, mellyel segíthet hazájának, egyben jóváteheti apja bűntetteit. A feladatot csak ő végezheti el: apja Brazíliában élő náci összeesküvő társai közé kell beépülnie. Alicia vállalja a küldetést. A Forgószél a filmtörténet egyik legizgalmasabb szerelmes kémtörténete, Hitchcock egyik legnépszerűbb alkotása. A film forgatása a háború idején kezdődött. Az ötlet, hogy a rendező uránt szerepeltessen, egy olyan anyagot, amiért harc folyik, véletlen volt. Az USA titkos atombombagyártása miatt az FBI három hónapig megfigyelte Hitchcockot.

A kötél (1948)

Két fiatalember úgy véli, hogy képes a tökéletes gyilkosság elkövetésére. Kitervelnek egy bűntényt, abból kiindulva, hogy a gyilkosságra nincs semmilyen indítékuk. A film alapját Patrick Hamilton azonos című színműve adta. Ez volt Hitchcock első színes filmje, mely egy helyszínen játszódott, egy lakás belsejében. Amellett, hogy a cselekmény egy helyen zajlik, még azzal is utalt színházi eredetére, hogy tízperces (filmtekercs) hosszúságú jelenetekből áll, melyek észrevétlenül illeszkednek egymásba, ettől a film olyan hatást kelt, mintha nem lenne benne vágás. Ehhez az ötletet Hitchcock a darab korábbi megfilmesítéséből a BBC által 1939-ben bemutatott Rope című tévéfilmből merítette. Több „kockázatos” elemet újra kellett írni a forgatókönyvben, hogy a filmcenzorok átengedjék. Hitchcock utal a filmben szereplő két barát homoszexualitására, de nem ábrázolja nyíltan. Ennek ellenére a filmet több amerikai városban betiltották.

Gyilkosság telefonhívásra (1954)

A történetben Londonba utazunk, mégpedig az 1950-es évek elején. Tony Wendice, egykori profi teniszjátékos gazdag feleségével él. Tony visszavonult a versenyzéstől és sportszereket árul, mivel felesége korábban sokat panaszkodott az állandó utazgatásai miatt. A nő viszonyt folytat, szeretője egy amerikai detektívregény-íróvak. Tony egy ideje rájött felesége hűtlenségére, ám ezt titokban tartotta előtte. Az ’54-es Gyilkosság telefonhívásra forgatókönyvét Frederick Knott saját, azonos című színdarabjából írta, amit először 1952-ben mutattak be Londonban, majd ugyanabban az évben New Yorkban. 2008-ban az Amerikai Filmintézet Hitchcock alkotását a 10 legjobb rejtélyes film közé sorolta.

Nyitókép: az Elbűvölve híres álomjelenete