A Nemzeti Levéltár a Nixon-érára vonatkozó nemzetbiztonsági anyagok állományának felét, azaz nagyjából 50000 oldalnyi dokumentumot tett publikussá a múlt héten. Mindebből hamar kiderült, hogy az elnök titkos kambodzsai háborúja kapcsán tudatosan tévesztette meg a közvéleményt és a Kongresszust. Legutóbb az is kitudódott, hogy a vietnámi háború kirobbantása kétes információkon alapult.
1970. áprilisának végén derült fény az amerikai hadsereg Kambodzsában végrehajtott titkos csapatmozgásaira és bombázásaira. A hadműveletek hatalmas felzúdulást váltottak ki a világ közvéleményében, a Kongresszus pedig vizsgálóbizottság felállítását tervezte az ügyben.
Az óriási felháborodás hatására Nixon elnök élő televíziós nyilatkozatban jelentette be a csapatok visszavonását, és a hadműveletek leállítását. Tanácsadói előtt azonban már akkor megjegyezte, hogy bár a közvélemény azt hiszi, hogy a háborúnak vége, továbbra is 14000 katona tartózkodik az országban, hogy az odamenekülő észak-vietnámi csapatokat üldözze. Az elnök egyértelműen fogalmazott az interjú előtt: "Ezt mondjuk majd nyilvánosan. Ám most beszéljünk arról, hogy mit is teszünk valójában... Visszavonulni csak katonai, és nem hazai, belpolitikai okok miatt fogunk".
Az interjú után egy hónappal, 1970. május 31-én az elnök úgy nyilatkozott tanácsadóinak, hogy nem hagyja országát egy "szánalmas, segítségre szoruló óriásnak" mutatkozni.
Ekkor keletkezett az a most közreadott katonai emlékeztető is, melyben az elnök arra biztatta a hadsereg vezetőit, hogy Kambodzsában nyugodtan tegyenek meg mindent, ami csak szükséges, ám a nyilvánosság előtt mindössze a dél-vietnámi erők támogatását kell elismerniük. "Csak tegyék meg, amit szükséges. Ne jöjjenek folyton vissza és kérjenek minden alkalommal felhatalmazást". A tábornokok pedig engedelmeskedtek, és megtettek mindent: a hadműveleteket 1973-ig folytatták Kambodzsában.
