A kulturális és innovációs miniszter annak kapcsán nyilatkozott, hogy a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden Stockholmban bejelentette: Krausz Ferenc Németországban élő, magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L’Huillier Svédországban dolgozó, szintén francia fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat. Csák János kiemelte: Krausz Ferencnek az atomon belüli részecskemozgások mérése terén elért kutatási eredményei azért is rendkívül fontosak, mert bármely tudományterületen használhatóak, hiszen egész világunk atomokból áll.
„Krausz Ferenc már a 2000-es évek legelején komoly eredményeket ért el az attoszekundumos fényimpulzusok mérése terén. A fizikus az orvosdiagnosztika irányában indult el az atomon belüli részecskemozgások méréstechnikájában, amelyet a német Max Planck Kvantumoptikai Intézet, a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) és a magyar kormány együttműködésében 2019 óta egy nagyszabású program támogat. Ennek keretében a magyar professzor idejének jelentős részét Magyarországon tölti” – hangsúlyozta Csák János. Hozzátette: Krausz Ferenc magyarországi kutatásainak a remények szerint szabadalmi és termékeredményei egyaránt lesznek.
A két új magyar Nobel-díjasról szólva megjegyezte: a két tudós megközelítése a saját területén sok tekintetben hasonló. „Van egy zseniális gondolatuk, azt technikailag képesek tudományosan igazolni, utána pedig alkalmazni, hogy abból szabadalom és piacra kerülő termék legyen. Karikó Katalin esetében ez a vakcina volt, Krausz Ferencnél bizonyos betegségek előrejelzésére számíthatunk. Mindkét esetben olyan tevékenységről van szó, amely javítja az emberiség életminőségét” – mondta a kulturális és innovációs miniszter.
Csák János különlegesnek nevezte, hogy Krausz Ferenc kutatási eredményeinek kiértékelését mesterséges intelligencia segítségével végzik, így a nagy tömegű adatból olyan eredményekre juthatnak, amelyeket emberi léptékkel szinte lehetetlen lenne megoldani.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
