Mocsári nőszőfű Shutterstock.jpg

A mocsári nőszőfűt választották az év vadvirágának

Az idén szakmai kuratórium választotta meg az év vadvirágát.

Ez az orchidea Európa jelentős részén megtalálható, elterjedési területe keskeny sávban kelet felé egészen Szibériáig húzódik, azonban mindenütt ritka és többnyire védett, veszélyeztetett faj. Míg a nőszőfüvek egy része egymástól igen nehezen különíthető el, a mocsári nőszőfű nagy méretű, lilásan erezett és tompa csúcsú mézajkának köszönhetően nem keverhető össze semelyik másik fajjal sem.

Felismerésében élőhelye is segít, ugyanis a többi nőszőfűfajunktól eltérően kiszáradó lápréteken, nedves pionír felszíneken fordul elő. A Vadonlesők Közössége közleménye szerint éppen emiatt lett az év vadvirága, ugyanis ezek az élőhelyek a klímaváltozás és a helytelen tájhasználat miatt drasztikusan szorulnak vissza és alakulnak át szárazabb társulásokká, a mocsári nőszőfű és más lápréti fajok eltűnését eredményezve.

A mocsári nőszőfű jellemzően forráslápokban és szivárgó vizű területeken fordul elő, azonban a faj számára otthont adó Homokhátságon, valamint további hegylábi és homokterületeinken a talajvíz süllyedése miatt ezek az élőhelyek mindinkább eltűnőben vannak – mutattak rá, hangsúlyozva: céljuk, hogy a mocsári nőszőfű példáján keresztül rávilágítsanak a vízmegtartás táji léptékű fontosságára.

Az év vadvirága kezdeményezés célja, hogy a nagyközönség jobban megismerje a hazánkban élő ritka vagy ritkulóban levő növényfajokat, védelmüket és a hozzájuk kötődő problémákat. Fontosnak tartják, hogy minél szélesebb közönséget vonjanak be az év vadvirága kiválasztásába, ugyanakkor az eddigi közönségszavazások során egyöntetűen a látványos, feltűnőbb virággal rendelkező fajok kerültek előtérbe, „elnyomva” a kevésbé dekoratív, de sokszor annál nagyobb természetvédelmi jelentőséggel bíró fajokat. Ezért 2025-ben szakemberekből álló kuratórium szavazta meg az év vadvirágát.

Ez is érdekelheti

Szegeden megleshetjük, hogyan szállnak a darvak

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság túravezetői közreműködésével szervezik az őszi daruleseket a szegedi Fehér-tóhoz.

Vidám zöldségtermesztés a nukleáris katasztrófák árnyékában

Aki kézbe vette Sam Coffman Túlélők kertje – Hogyan termesszük meg magunknak az élelmiszert? című könyvét, már bizonyára locsolt a teraszán paradicsompalántákat, vagy rendszeresen jár a hegymászós alaptáborok hippis világát idéző közösségi kertekbe, hogy leszüretelje az epret.

Rekordot döntöttek a kék vércsék a Hortobágyon

Több mint ötezer kék vércse gyűlt össze Hortobágyon egy éjszakázóhelyen, ez a valaha ismert legnagyobb éjszakázóhely a Kárpát-medencében – tájékoztatott a Hortobágyi Nemzeti Park.

Miniszteri védelemre szorulnak a fehérhátú fakopáncsok

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az agrárminiszterhez fordult a Natura 2000 jelölőfaj, a fehérhátú fakopáncs védelmét célzó intézkedések hiánya miatt, ugyanis a fokozottan védett fehérhátú fakopáncs hazai állománya messze elmarad az ezer pártól.