Debreceni retek és búza terem a Nemzetközi Űrállomáson
Megindult a Debreceni Egyetem (DE) kutatóinak eljárásával kezelt retek és búza növekedése a Nemzetközi Űrállomáson, a növények már két-három centiméteresek. A paprika csírázása természetesen lassabb, a kísérlet beállításait csütörtökön problémamentesen véglegesítették – közölte az egyetem sajtóközpontja.
Közleményükben azt írták, az Axiom Mission 4 tudományos portfóliójában a Debreceni Egyetem két projekttel vesz részt: a HUNOR Magyar Űrhajós Programban agyi vérzésdinamikai kutatással, valamint a növények csírázásának, mikrozöldség-termesztésének és -levélfejlődésének vizsgálatával.
A DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának kutatói a nemzetközi űrállomáson folytatott kísérletek állásáról és a végső beállításairól egyeztettek kedden a Kapu Tibor magyar űrhajós küldetését támogató HUNOR csapatával a Payload Support Centerben, online, élő kapcsolatban a Nemzetközi Űrállomással (ISS) – jelezték.
Fári Miklós professor emeritus, a kutatás szakmai koordinátora hozzátette: a tudományos vizsgálatok legnagyobb kérdése, hogy minimális víz felhasználása mellett hogyan lehet életet teremteni minél rövidebb idő alatt, minél komplexebb hasznosítással.
Kapu Tibor ezer retek, búza és paprikamagot vitt magával a Nemzetközi Űrállomásra, amelyek fele szelénben gazdag, „élettámogató” kezelésen esett át. A növények nevelése mindössze 500 milliliter – 0,5 ml/darab – víz felhasználásával történik. Ez a mennyiség elegendő a 7-8 naposan fogyasztható retekcsíráknak, továbbá a 2-3 hetes búzacsírából készülő búzafűlé alapanyagának – fejtette ki Fári Miklós.
Sikerrel zajlik a Debreceni Egyetem másik, agyivéráramlás-kutatási kísérlete is a Nemzetközi Űrállomáson. Csiba László egyetemi tanár, ötletadó elmondta: az agyi véráramlás folyamatos mérése az űrben csak speciális, robotizált transzkraniális ultrahanggal végezhető, amely áthatol a koponyacsonton, és külön-külön mérni lehet vele a látókéreg, a mozgatókéreg és a térbeli tájékozódásban szereplő agyi területek áramlácsökkenését vagy áramlásjavulását. Mindez egy „glóriaszerű”, fejre rögzíthető ultrahangkészülékkel történik – ismertette a professzor.
Hozzátette: azért van szükség ezekre a vizsgálatokra, mert a mikrogravitációs környezetben drámaian csökken a gravitáció szívóhatása, tehát a szív segítségével az agyba lőtt vér egy része az agyban marad. Enyhe agyvizenyő alakulhat ki, amelynek tünetei: aluszékonyság, fejfájás, gondolkodási és látászavarok. Szerencsére ez az úgynevezett „space fog” csökken az idő múlásával. A fejen végzett ultrahangos mérés azt fogja megmutatni, milyen gyorsan, mennyire hatékonyan rendeződik a látókéreg, a mozgatókéreg és az asszociációs kéreg keringése, tehát az űrhajós alkalmas-e már a jó látást, precíz gondolkodást, finom mozgást igénylő feladatokra – magyarázta Csiba László.
Rámutatott: a kutatások során vizsgálják az agyi erek tágulási képességét is légzésvisszatartás során, mivel az ilyenkor felszaporodó szén-dioxid tágítja az ereket. Ez a vizsgálat információt nyújt az agyi erek alkalmazkodóképességéről. Egy másik vizsgálatban a látókéreg ereinek tágulóképességét és az áramlás növekedését mérik azt figyelve, hogy az intenzív vizuális inger – számítógép képernyőjén megjelenített sakktáblaminta gyors váltakozása – kellő intenzitású választ vált-e ki a látókéregben.
A legénység magyar tagja, Kapu Tibor a napokban középiskolások és újságírók kérdéseire is válaszolt. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny nyerteseinek elmondta, a HUNOR közreműködésével korábbi küldetésben zajlott kutatásban fehérjéket kristályosítottak az űrben, amelyek a gyógyszergyártásban hasznosulhatnak.
A középiskolásoknak bemutatta a Debreceni Egyetemről érkezett búzát és a retket, amelyet az űrállomáson termesztettek. Beszélt egy másik kísérletről is, bemutatta azt a dobozt, amelyben jelenleg muslicák nőnek, azért, hogy végül a DNS-üket megvizsgálják.
Az űrállomáson vizet bontanak elektrolízissel az oxigén előállításához – válaszolta arra a kérdésre, hogyan állítanak elő oxigént az űrben. Kapu Tibor szerint ez nagyon szép példája annak, hogy az ISS egy hatalmas körforgás.
