2022-ben összesen 12,1 milliárd euró jogdíjat szedett be 116 országban 255 közös jogkezelő. Ez az előző évihez képest sosem látott mértékű, 26,7%-os növekedés, és a pandémia előtti utolsó év, 2019 főösszegéhez képest is 19,8%-os emelkedés – derül ki a jogkezelők nemzetközi szervezete, a CISAC éves jelentéséből. Ez egyértelműen a digitális jogdíjak növekedésének köszönhető, olyannyira, hogy globálisan 2022-ben ez lett a vezető jogdíjbevételi forrás, immár meghaladva a rádiós és televíziós felhasználások utáni jogdíjat.
Magyarországon 2021-ről 2022-re 20%-kal nőttek a beszedett szerzői jogdíjak, ez a régiós átlagnak felel meg. A pandémia előtti szinthez képest nálunk 9,4%-os az emelkedés, ami elmarad a globális szinttől, de magasabb a régiósnál. Az online szerzői jogdíjak szintje hazánkban a 2019-eshez képest megötszöröződött.
Globális adatok: a jogdíjak a pandémia előtti szinthez képest is jelentősen nőttek
A közös jogkezelők nemzetközi szervezete, a CISAC éves összefoglaló jelentésének legfontosabb adata az, hogy 255 közös jogkezelő 116 országban összesen 12,1 milliárd euró szerzői jogdíjat szedett be 2022-ben. Ez 2021-hez képest soha nem látott mértékű, 26,7%-os növekedés. Ez a rendkívüli adat a pandémia sokkjából való kilábalásnak köszönhető, ami a 2021-ben elkezdődött felívelés után 2022-ben zárult le a legtöbb tekintetben. Éppen ezért érdemes a 2022-es adatot a 2019-ben, pandémia előtti utolsó évben beszedett jogdíjakkal összehasonlítani: az akkori 10,07 milliárd euróhoz képest is jelentős, 19,8%-os az emelkedés.
A digitális lett a legnagyobb jogdíjbevételi forrás
A jogdíjak legjelentősebb forrásának hagyományosan a rádiós és televíziós felhasználások számítottak. A digitális jogdíjak azonban évek óta ezeknél jóval gyorsabban emelkedtek, és 2022-ben globális összesítésben lehagyták a rádiós-tévés bevételeket. Globálisan az összes jogdíj 35%-a digitális; az előző évihez képest 33,5%-kal emelkedtek az ilyen típusú bevételek. A 2019-es 2,09 milliárd euróhoz képest pedig 2022-ben a duplája, 4,17 milliárd euró volt a digitális jogdíj.
A rádiós-tévés jogdíjak a teljes tortában 33%-ot tesznek ki; ezek összege 2021-hez képest 11%-kal emelkedett. A harmadik legjelentősebb jogdíjforrás közül az élő- és háttérzene pedig jelentősen, 69,9%-kal nőtt az előző évihez képest, de még így is a 2019-es alatt maradt (7,9%-kal). Így ennek a jogdíjforrásnak a részaránya 22%-ra csökkent.
Számos szerző még mindig joggal elégedetlen azokkal az összegekkel, amelyeket művei digitális felhasználásáért kap – írja a CISAC jelentése. Jól mutatja a szerzők alulértékeltségét, hogy a hangfelvétel-kiadók esetében a fenti 35%-nak több mint kétszerese, 71% a digitális bevételek aránya. A 2022-ben és 2023-ban a legtöbb szolgáltató által bevezetett, átlagban 10%-os áremelések sem fognak ezen a téren jelentős változást hozni.
Európa, Közép-Kelet-Európa, Magyarország
A globális adatok elfedik a különböző régiók, országok közötti, olykor igen jelentős különbséget. Így például vannak olyan országok, ahol jóval magasabb a digitális jogdíjak részaránya (Indonéziában 99,5%), különösen azokban a régiókban, ahol a hagyományos zeneipar és a hagyományos jogdíjforrások soha nem erősödtek meg. Az összes beszedett jogdíj több mint felét adó Európában viszont még mindig igaz, hogy a rádiós, televíziós felhasználások utáni jogdíj meghaladja a digitálisat (32% és 28%). Az élő- és háttérzenei felhasználások utáni jogdíjak a kontinensen is a 2019-es adat alatt maradtak 7,3%-kal. Ennek részben az az oka, hogy míg a nagy fesztiválok visszatértek és komoly közönséget vonzottak 2022-ben, a kisebb helyszínek, klubok közül sok még mindig nehéz helyzetben volt.
Az Európában beszedett jogdíjak összesítve 26,1%-kal nőttek 2021-hez képest. Közép- és Kelet-Európában a növekedés ennél alacsonyabb, 20%-os volt; ugyanekkora mértékben nőttek a Magyarországon beszedett jogdíjak, 14,9 milliárd forintra. A 2019-es évvel való összevetésben hazánk jobban áll a régió többi országánál: a pandémia előtti jogdíjakhoz képest nálunk 9,4%-os a növekedés, ami elmarad a világátlagtól, de jóval magasabb a régiós 2,6%-nál. A gépzenei és élőzenei jogdíjak éves növekedése nálunk alacsonyabb az átlagnál, viszont, ha a 2019-es adattal való összevetést nézzük, akkor a globális 7,9%-hoz és a régiós 20%-hoz képest jóval kisebb, mindössze 1%-os visszaesést látunk, vagyis a hullámvölgy több összehasonlításban is nálunk volt a legkisebb.
A digitális jogdíjak 2022-ben 12%-ot képviseltek Magyarországon. Ez elmarad az európai átlag 28%-tól, és a közép-kelet-európai átlagot követi. Ebben szerepe van annak is, hogy a hagyományos jogdíjtípusokban viszont az átlagnál erősebb a hazai beszedés; valamint annak, hogy mind nálunk, mind a régióban éppen most hozza be a digitális piac a korábbi nagy lemaradását. Egyenesen robbanásszerű növekedésről beszélhetünk: 2022-ben a globális 33,5%-hoz képest Magyarországon 46%, a régióban 55% volt az emelkedés. 2019-hez képest a digitális jogdíjak megötszöröződtek nálunk, míg világszinten „csak” duplázást látunk.
Az európai közös jogkezelők erősségét mutatja, hogy ha nem a beszedett jogdíjak abszolút értékét nézzük, ahol az Egyesült Államok vezet, hanem a GDP-arányos beszedéseket, akkor a toplista legerősebb szereplői az európai országok, az élen a történetileg is a közös jogkezelés bölcsőjének számító Franciaországgal. Magyarország ezen a globális toplistán a 19. helyen áll, Horvátország és Szlovénia 6. és 7. helyen áll ezen a listán, Románia a 46.
Kilátások, előrejelzések
A digitális bevételek kilátásairól a Futuresource piackutató előrejelzése olvasható a jelentésben. Mind a zenei, mind az on-demand videókat kínáló oldalak bevételei növekedni fognak a következő években, ugyanakkor a fejlett piacokon már nem tudnak a korábbi mértékben új előfizetőket szerezni a szolgáltatások, így pár év múlva százalékban kifejezve már csak egy számjegyű növekedésre lehet számítani. Az alkotók és az őket képviselő szervezetek alkupozícióját erősíti, hogy a fogyasztók számára az egyik legfontosabb ok az előfizetésre az, hogy így eredeti tartalmakat érhetnek el.
A CISAC jelentéseiben mindig értékelik az elmúlt évet és a kilátásokat a nemzetközi szervezet vezetői is. Mind az elnök Björn Ulvaeus, mind az általános igazgató Gadi Oron felhívja a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia (MI) korábban nem látott lehetőségeket és egyben kihívásokat is jelent a szerzői közösség számára. Ezért nagyon fontos, hogy a törvényi szabályozás kialakításában, a fejlesztésekben az alkotók szavát is figyelembe vegyék a döntéshozók és a cégek. A CISAC több más zeneipari szervezettel együtt kialakított egy hét alapelvből álló listát, hogy az MI-fejlesztések az emberi kreativitás szolgálatában történjenek. Eszerint az alkotók engedélye és méltányos kompenzációja a feltétele annak, hogy műveiket az MI-modellek betanításához felhasználhassák; a felhasznált jogvédett műveket nyilván kell tartani, és az alkotókat erkölcsileg is el kell ismerni; azonosíthatónak kell lennie, ha egy művet MI-alkalmazás generált; a szerzői jogvédelem csak azokat az alkotásokat illeti meg, amelyek létrehozásában ember is részt vett.
Fotó: Shutterstock / Zoom Team
