Minden évben egy-egy határon túli magyar város kultúráját mutatja be a teátrum, a miskolci közönség így az adott város kulturális életébe pillanthat bele művészete által. A színház vallja, a kultúrában nem lehetnek határok: a kultúra egy egyetemes nyelv, a művelői pedig ezt a nyelvet jól beszélik, és nem akadály az egymással való kommunikáció; köztük nem léteznek határok. A miskolciaknak is öröm, hogy évről évre láthatják, máshol hogyan mutatkozik be a kultúra.
Idén Kassa városát látja vendégül a Miskolci Nemzeti Színház. A rendezvénysorozat első napján a Kassa híres szülöttei, jubiláló személyiségei című kiállításon a Kassai Polgári Klub rendezésében ismerkedhetnek meg az érdeklődők egyebek mellett olyan jeles egyéniségek életútjával, mint Andrássy Gyula, Salkaházi Sára, Benczúr Gyula, Benczúr Vilmos, Márai Sándor, Radványi Géza, Bacsó Péter vagy Béres József. A Kassai Polgári Klub jelentős szerepet játszott Márai Sándor író, gróf Esterházy János, Kassa egykori képviselője szobrának felavatásában, szervezésükben ünnepelheti Kassa városa a Márai-megemlékezések mellett fivére, Radványi Géza emléknapjait. A klub tevékenységéről hallhatnak bővebben az idelátogatók. Ifjabb Havasi Péter Őrjárat című önálló estje során Márait idézi meg. Vallomások és gondolatok – a második világháború eseményeinek tükrében – európaiságról, kereszténységről és felelősségről.
A kassai Thália Színház három előadással érkezik Miskolcra.
A császár új ruhája című zenés mesejátékkal a fiatal színházkedvelőket invitálják a teátrumba. Hans Christian Andersen története talán aktuálisabb, mint valaha: kinevethető-e és megbüntethető-e a császár? Amíg vannak a világon szókimondó kisgyerekek, talán van remény…
Mikszáth Kálmán ismert története, A Noszty fiú esete Tóth Marival is látható lesz a Határtalan Napok alatt. Ebben a csavaros ésszel kifundált szerelmi történetben az a happy end, hogy nincs happy end.
Márai Sándor Kaland című színműve a szerelem, a hűség és a hűtlenség, a karrier és a hivatástudat, a siker és a bukás drámája. Márai Sándor legsikeresebb színpadi művének ősbemutatója 1940-ben volt Budapesten a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Aztán több mint háromszázszor játszották, sőt filmváltozata is született.
A Közös gyökereink című kerekasztal-beszélgetés során Mgr. Art Czajlik József, a kassai Thália Színház igazgatója és Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója beszélget a címbéli témáról, melynek felvezetője és moderátora Rusznyák Gábor, a Miskolci Nemzeti Színház főrendezője.
A nyitóképen jelenet A Noszty fiú esete Tóth Marival című előadásból. Fotó: Németi Róbert. Forrás: Miskolci Nemzeti Színház
