Az atomerőművek üzemen kívül helyezésével foglalkozó brit hatóság (Nuclear Decommissioning Authority) nemzetközi jelentőségű, az atomenergia-történeti kutatásában nélkülözhetetlen intézményt szeretne létrehozni, amelyben harminc millió digitális és papír alapú dokumentum, fénykép kap helyet.
Az egyedülálló nukleáris örökséget feldolgozó létesítmény beruházási költsége 15 millió font, helyszíne a skót Felföldön található Wick nevű kisváros. Az épület átadását 2013 nyarán tervezik.
A korabeli sajtóban ketrecbe zárt tigrishez hasonlított nukleáris energia a termelés megindulásakor még remek ötletnek tűnhetett. Az 1954-ben létrehozott brit nemzeti atomenergia hatóság (UKAEA) állami vállalatként látta el a nukleáris energia fejlesztésének és felügyeletének feladatát. 1956-ban csatlakozott az áramtermelésbe a Calder Hall erőmű, de az itt előállított plutónium döntő hányada fegyverkezési célokat szolgált.
A nyolcvanas években - részben a csernobili baleset hatására - nyilvánvalóvá váltak a határokon átnyúló, környezeti-egészségügyi kockázatok. Fél évszázad telt el a nukleáris energia termelésének beindulása óta, s az erőművek üzemen kívül helyezése, illetve a nukleáris hulladék problémája megoldatlan.
2005-ben a Nuclear Decommissioning Authority számításai szerint a számlát a jövő nemzedékek kénytelenek megfizetni: az Egyesült Királyság atomerőműveinek üzemen kívül helyezése 55,8 milliárd fontba kerül, viszont 2008-as számítások már 73,6 milliárd fonttal számolnak.
A nukleáris energia termelés történetét egyedül a reaktorokról készült ábrák szépíthetik meg. Ezekből közöl válogatást a Wired magazin a Nuclear Engineering International című szaklap hetvenes és nyolcvanas években megjelent számainak felhasználásával.
