A hétfői sajtónyilvános bejáráson Virág Zsolt, a Nemzeti kastélyprogram és a Nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos emlékeztetett, hogy 2018-ban régészeti, művészettörténeti és falkutatások kezdődtek a várban, a mostani fejlesztés eredményeként pedig visszaadták az erőd egykori küllemét. Felidézte: a vár története a 14. és 15. század fordulóján kezdődött, amikor a Vezsenyi család felépítette az akkor még csak udvarház méretű épületet. Ennek helyén emeltette 1463–64 körül Vezsenyi László, Mátyás király lovászmestere Vázsonykő várát, amely a mai belső várral volt azonos.

Az épület egyik leghíresebb tulajdonosa Kinizsi Pál volt, akinek 1473-ban a király adományozta oda az erődöt, melyet ő átépített és kibővített.

Ekkor készült el az ötszintes lakótorony és a nyugati szárny második emelete.  

Az évszázadok alatt a Kinizsi-vár végvári szerepet is betöltött, volt Bocskai István, Bethlen Gábor, majd Thököly Imre kezén is. A Rákóczi-szabadságharc után elvesztette hadi jelentőségét, az új tulajdonos, a Zichy család uradalmi börtönként és gazdasági célokra használta. A helyreállító munkák 1954-ben kezdődtek, ekkor költözött ki a lakótoronyból az utolsó lakója. A régészeti feltárások 1955 és 1960 között folytak – tette hozzá a miniszteri biztos.

Glázer Tamás, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője közölte: a vár felújított udvarát a tervek szerint már húsvétkor megnyitják a látogatók előtt. Navracsics Tibor, a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program megvalósításáért felelős kormánybiztos kiemelkedően fontosnak nevezte a nemzeti kastély- és várprogramot, melynek köszönhetően sikerült megmenteni a magyar kultúrtörténet szempontjából fontos épületeket. Fábry Szabolcs, Nagyvázsony polgármestere arról beszélt, hogy a fejlesztés nemcsak a térség turisztikai vonzerejét növeli, hanem a helyi gazdaságra is pozitív hatást gyakorol.

Nyitókép: Nagyvázsony honlapja