Három éve ünnepeljük november 13-án a magyar nyelv napját, amelynek létjogosultságát 2010-ben egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés, hiszen mind a 339 jelen lévő képviselő igennel szavazott. ?Az ünnep megalapítása a magyar nyelv védelméről is szól? ?mondta Hammerstein Judit, aki hangsúlyozta: az állam által támogatott események mellett feltűnő számos civil, egyesületi és önkormányzati kezdeményezés is bizonyítja, hogy anyanyelvünk sorsa ma is közügy, amelyet nem állami érdek gerjeszt, hanem a belső késztetés.
A PIM-ben rendezett konferencián számos a magyar nyelv ápolását céljául kitűző fórum és egyesület mutatkozott be. ?A Magyar Nyelvtudományi Társaság alapító okiratában a tudományos ismeretterjesztést fogalmazza meg legfőbb feladatként: ezzel együtt a legfontosabb célunk az értelmiséget felelős gondolkodásra, a nyelvért való elköteleződésre nevelni? ? fejtette ki Juhász Dezső, az ELTE egyetemi tanára, aki hangsúlyozta: a társaság kezdetektől támogatja a különböző tudományágak diskurzusát. ?Itt a természettudományoktól kezdve a néprajzon, történelmen, irodalmon át minden területtel párbeszédben áll a nyelvészet? ? jegyezte meg az intézetigazgató.
Tekintély, presztízs, normativitás ? foglalta össze kulcsszavakban, mit is jelent a helyesírás képessége ma Heltainé Nagy Erzsébet a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, aki a helyesiras.mta.hu portált, mint a legfiatalabb online helyesírási eszköztárat mutatta be. ?A portál ingyenesen elérhető és az interneten keresztül ad választ helyesírási kérdésekre. Az automatizált tanácsadás mellett pedig interaktív tanulási lehetőséget is biztosít a felhasználónak? ? tájékoztatott a nyelvész, aki hozzátette: ez év áprilisa óta másfélmillió letöltést és 143 ezer látogatót számoltak, akiknek 58 százaléka visszatérő vendég a portálon.
A szolgáltatás többek között elemzi a keresett kifejezéseket, írásmód alapján lényeges alaki és szemantikai jegyeket közöl, a megfelelő alakhoz szöveges magyarázatot fűz, miközben hivatkozik a megfelelő akadémiai pontokra. Heltainé Nagy Erzsébet úgy véli: ?jelen kel lenni a magyar nyelvvel a mai digitális környezetben, hogy anyanyelvünk a digitálisan viruló nyelvek csoportjába tartozzon.?
Az Édes Anyanyelvünk születéséről és történetéről mesélt Kemény Gábor a Miskolci Egyetem tanára, a lap egyik szerkesztője. A folyóirat csaknem húsz év tervezgetést követően ? maga Kodály vetette fel először az ?50-es években szükségét egy a magyar nyelvről szóló, közönséget szolgáló, tudományos ismeretterjesztő lapnak ? 1979 márciusában jelent meg először.
Az induló lap, negyedévenként jött ki, az első két szám még borító nélkül: az évi négy példányszámot végül ?94-ben emelték ötre, az egyes számok terjedelme pedig először húsz majd a jelenlegi 24 oldalra gyarapodott. ?A mai lapnak nincs zárt rovatszerkezete, de tematikus sorozatokat találhat benne az olvasó, emellett gyakran adunk ki mellékletet: Kosztolányi, Kazinczy, de a 2012-es magyar nyelv napján elhangzott előadások gyűjteménye is kapott már külön mellékletet? ? mondta el Kemény Gábor. A szerkesztő közölte: eddig körülbelül ötezer példányban jelent meg a lap, de a jövőben valószínűleg ezt a számot háromezerre kell csökkenteniük.
A lakosságnak szóló szövegek közérthetővé tétele, a helyes beszéd és a helyesírás terjesztése a fő célja a 2006-ban megalakult Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodának, amely jelenleg 34 munkatárssal működik. A MNYSZI honlapján a nyelvi tanácsadás a legnépszerűbb szolgáltatás ? emelte ki Minya Károly a Nyíregyházi Főiskola tanára, aki büszke arra, hogy nyelvészek, irodalomtörténészek, költők, filmesztéták és közgazdászok is dolgoznak a csapatban.
?Igyekszünk nem fekete-fehéren láttatni a nyelv világát, árnyaltan válaszolni a kérdésekre, amelyek gyakran kutatómunkát is igényelnek tőlünk. Tapasztalatból tudjuk: a helyesírásnak óriási presztízse van hazánkban? ? jegyezte meg Minya Károly, aki elmondta: a legtöbb kérdés az egybeírás és különírás témakörére vonatkozik, de népszerűek a szóhasználati és jelentéstani problémák is.
A magyar nyelvi társaságok, egyesületek és fórumok bemutatkozása mellett a programon átadták a Lőrincze Lajos-díjat, amelyet ebben az évben dr. Bősze Péter orvos az orvosi szaknyelv területén végzett munkájáért, valamint dr. Kiss Jenő nyelvész, az ELTE professzora, az MTA rendes tagja a dialektológia és szociolingvisztika tudományának képviselője vehetett át.
