?Azért került hozzánk a gyűjtemény, mert szerettünk volna bemutatni egy külföldi művészeket bemutató tematikus és csoportos tárlatot a Műcsarnokban, hiszen az előző tárlatunk magyar művészt bemutató válogatás volt? ? mondta el Rózsás Lívia, A város entrópiája kiállítás kurátora a Kultúra.hu-nak.
?Julia célja az volt, hogy a gyűjteményét az időalapú mozgóképekre specifikálja".- tette hozzá a kurátor. ?A Julia Stoschek Collection 2004-ben jött létre, azóta Európa legnagyobb ilyen természetű magánygyűjteményét birtokolja?.
A Julia Stoschek Collection alapelvének megfelelően legnagyobbrészt időalapú, a mozgókép médiumát használó művek láthatók a kiállításon, legyen szó dia, celluloid, DVD vagy blu-ray hordozóról. ?A nyolcórányi mozgóképes anyagokon túl fotósorozattal is találkozhatnak az ideérkezők? ? tette hozzá a kurátor. Az urbánus térnek, az emberi beavatkozás nyomán létrejövő környezetnek, a városnak mint rendszernek is meghatározható a rendezetlenségi foka, az entrópiája. Az entrópia foka akkor magas, ha a rendszerben zavart keltő események történnek, például akkor ? mint Clemens von Wedemeyer videóinstallációjában ?, amikor egy múzeum ég. Míg ha kiszámítható a történtek menete, mint Francis Al?s művében, akkor alacsonyabb entrópiafokról beszélünk.
A kiállításon részt vevő 11 művész 26 munkája több nemzedék látás- és megközelítésmódjáról tanúskodik, a fiatal svédországi Klara Lidéntől egészen Robert Smithson 1970-ben készült alkotásáig.
A Műcsarnokba látogatók szinte egy teljes napot is eltölthetnének Francis Al?s, Clemens von Wedemeyer, Lonnie van Brummelen, Cao Fej, Tobias Zielony, Andro Wekua, Helen Marten, Cyprien Gaillard, Klara Lidén, Gordon Matta-Clark és Robert Smithson videóit nézve, hiszen a teljes anyag több mint nyolc órányi.
