A Központi Hírszerző Ügynökség elődjének számító OSS (Office of Strategic Services) 1945-ös feloszlatása előtt egy évvel maga az OSS vezetője, William Donovan (becenevén: vad Bill Donovan) tett javaslatot Roosevelt elnöknek egy közvetlenül elnöki ellenőrzés alá tartozó szervezet létrehozására. A "cég" fő feladatát a külföldi kormányokról, vállalatokról, állampolgárokról szóló információk beszerzésében, feldolgozásában, majd különböző hadműveletek végrehajtásában jelölték ki. A szervezetet aztán az 1947-es Nemzetbiztonsági Törvénnyel alakították meg a korábbi Központi Hírszerző Csoportból. A testület első vezetője Roscoe H. Hillenkoetter admirális lett.
A testület 1948-ban kapta meg a jogkört, hogy különleges akciókkal lépjen fel a külső ellenség vagy az általa támogatott hazai csoportok ellen. 1949-ben aztán önálló törvényt fogadtak el a CIA működéséről. A jogszabály igen széleskörű jogosítványokat biztosított az ügynökség számára. A titkos költségvetés, a titkos ügynöklista, valamint a törvényhozási ellenőrzés kikerülése révén valósulhatott meg az a célkitűzés, amiért a szervezetet valójában létrehozták: a szovjet befolyás és a KGB hatékonyságának ellensúlyozása.
A Truman-doktrína jegyében a CIA neki is látott a kommunizmus visszaszorításának: 1952-ben Iránban az Ajax hadművelet keretében megdöntötték Mohamed Moszadek miniszterelnök hatalmát, s hatalomra segítették Pahlavi sahot. Az Ajax sikeres nyitánya lett a későbbi akcióknak, a politikai sikereket gazdasági eredményekkel tetézték, Irán esetében ez az olajüzletből származó haszon amerikai kézbe kerülését jelentette. Irán után Guatemala és a PBFORTUNE hadművelet következett, Guzmán elnök megbuktatása után az amerikaiak által támogatott Carlos Castillo Armas került az elnöki székbe.
Szintén ők irányították Che Guevara kivégzését
A sikerek után a 1961-ben érte az első komoly kudarc az ügynökséget, a Fidel Castro hatalmának megdöntésére tett kísérlet már a Disznó-öbölbéli partraszállás során meghiúsult. Castro azóta a CIA örök mumusa lett, többször is megkísérelték eltenni láb alól, és a legendák szerint még a maffia segítségét is igénybe vették. A Disznó-öböl látványos kudarca arra sarkallta a cég vezetését, hogy még inkább eltűntessék az ügynökséget a nyilvánosság kíváncsi tekintete elől.
A hírszerző ügynökség tekintélye a hetvenes években alapjaiban ingott meg, mikor kiderült, hogy a Nixon elnök bukását okozó Watergate botrány résztvevői egykori CIA ügynökök voltak. A helyzetet csak tovább rontotta, hogy a törvényi tiltások ellenére az ügynökség Amerikában is tevékenykedett, s háborúellenes aktivistákat figyeltek meg. Az utolsó csepp a pohárban Seymour Hersh New York Times címlapján közölt cikke volt, ami a "Családi ékszerek" címet viselő, az ügynökség illegális tevékenységeiről képet adó titkos jelentéséből merített.
A jelentős presztízsveszteséget, a szenátusi és a képviselőházi bizottsági vizsgálatokat túlélve az ügynökség folytatta működését, Indokínától át az arab világon keresztül Afrikáig mindenütt folytak hadműveletek. A CIA Chilében részt vett a baloldali Allende-kormány megbuktatásában, Augusto Pinochet hatalomra segítésében. Évekkel később Afganisztánban katonai kiképzésben részesített olyan mudzsahedineket, akik közül többen - élükön Oszama bin Ladennel - ma az Egyesült Államok legnagyobb ellenségei.
A hetvenes években Európában is folytak akciók, a francia és az olasz kommunisták befolyását sikerült visszaszorítani, bár ennek egyes összeesküvés-elméletek szerint igen komoly ára volt: állítólag több, a radikális baloldali szervezetek számlájára írt akciót valójában a CIA által támogatott csoportok követtek el, abban a reményben, hogy a közvélemény szemében ezzel jelentősen romlani fog a baloldal megítélése.
A 10 évvel ezelőtti évfordulón
A több bestseller-írót megihlető ügynökség a közelmúltban ismét botrányoktól volt hangos, a 2001. szeptember 11-i merényletek előtti feltételezett mulasztások miatt, valamint a titkos CIA-börtönök révén került újra a reflektorfénybe. A testület egykori tagjainak körében komolyan borzolta a kedélyeket a Pulitzer-díjas Tim Weiner: a két évtizede a New York Times-nak dolgozó zsurnaliszta szerint ugyanis sokszor a szervezet baklövései formálták a 20. század történetét.
Optimizmusra az sem adhat okot, hogy valószínűáleg sosem ismerhetjük meg teljesen a szervezet történetét: erről tanúskodik az az eset, amikor a CBS 1948-ban eltűnt riporterére vonatkozó iratanyagok nemrég rejtélyes módon eltűntek az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) levéltárából. Az eset kapcsán sokan múlthamisítási törekvésekkel vádolják a szervezetet.
A Múlt-koron folyamatosan beszámolunk a Központi Hírszerző Ügynökség nem éppen makulátlan múltját feltáró hírekről. Tartson velünk a CIA titkok felgöngyölítésében!
Titkos dokumentumok a CIA törvényellenes akcióiról
A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egykori törvényellenes akcióira derül fény abból a több száz oldalnyi titkos dokumentumból, amelyet az amerikai hírszerzés vezető hivala hamarosan nyilvánosságra hoz.
A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egykori törvényellenes akcióira derül fény abból a több száz oldalnyi titkos dokumentumból, amelyet az amerikai hírszerzés vezető hivala hamarosan nyilvánosságra hoz.
A CIA ügyködött Paszternak irodalmi Nobel-díján
Az amerikai hírszerzésnek is része volt abban, hogy Borisz Paszternak orosz író 1958-ban megkapta az irodalmi Nobel-díjat - ezt állítja legújabb, megjelenés előtt álló könyvében Ivan Tolsztoj újságíró.
Az amerikai hírszerzésnek is része volt abban, hogy Borisz Paszternak orosz író 1958-ban megkapta az irodalmi Nobel-díjat - ezt állítja legújabb, megjelenés előtt álló könyvében Ivan Tolsztoj újságíró.
Az oroszok szerint a CIA irányította az 1956-os forradalmat
Az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) kezét láttatta az 1956-os "magyarországi lázadásban" az orosz állami Rosszija tévé csütörtök éjjel sugárzott dokumentumfilmje, amely fekete képet festett Nagy Imréről is.
Az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) kezét láttatta az 1956-os "magyarországi lázadásban" az orosz állami Rosszija tévé csütörtök éjjel sugárzott dokumentumfilmje, amely fekete képet festett Nagy Imréről is.
A CIA rejtegette Eichmannt
A CIA újabb iratanyagait oldották fel a titkosítás alól, s kiderült, az Egyesült Államok és Németország már 1958-ban ismerte Adolf Eichmann, az európai zsidóság megsemmisítését irányító SS-alezredes búvóhelyét.
A CIA újabb iratanyagait oldották fel a titkosítás alól, s kiderült, az Egyesült Államok és Németország már 1958-ban ismerte Adolf Eichmann, az európai zsidóság megsemmisítését irányító SS-alezredes búvóhelyét.
Fény derül a CIA náci titkaira
Az amerikai kongresszus prominensei kűzdenek a CIA-akták nyilvánosságáért. A dokumentumok a második világháború után különböző náci háborús bűnösök, vagy más kollaboránsok és az amerikai hírszerzés együttműködésének rejtelmeibe avatnak be.
Az amerikai kongresszus prominensei kűzdenek a CIA-akták nyilvánosságáért. A dokumentumok a második világháború után különböző náci háborús bűnösök, vagy más kollaboránsok és az amerikai hírszerzés együttműködésének rejtelmeibe avatnak be.
Könyv jelent meg a CIA titkos kísérleteiről
A világ mint laboratórium: kísérletek egerekkel, nyulakkal, emberekkel címmel jelent Rebecca Lemov, a Washington State University antropológusának könyve egy közelmúltban a titkosítás alól feloldott dosszié alapján.
A világ mint laboratórium: kísérletek egerekkel, nyulakkal, emberekkel címmel jelent Rebecca Lemov, a Washington State University antropológusának könyve egy közelmúltban a titkosítás alól feloldott dosszié alapján.
A CIA megjósolta a Disznó-öböl-beli kudarcot
Az 1961-es, a kubai Disznó-öbölben (Playa Girón) végrehajtott amerikai szervezésű katonai akció, amelynek célja Fidel Castro rendszerének megdöntése volt, eleve kudarcra volt ítélve. A CIA néhány hónappal korábban már jelezte a vállalkozás nehézségeit és valószínű sikertelenségét. John F.Kennedy elnök ennek ellenére szabad utat adott az akciónak.
Az 1961-es, a kubai Disznó-öbölben (Playa Girón) végrehajtott amerikai szervezésű katonai akció, amelynek célja Fidel Castro rendszerének megdöntése volt, eleve kudarcra volt ítélve. A CIA néhány hónappal korábban már jelezte a vállalkozás nehézségeit és valószínű sikertelenségét. John F.Kennedy elnök ennek ellenére szabad utat adott az akciónak.
A CIA kikémlelte a francia nukleáris programot
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kémműholdakkal, kémrepülőkkel és kémhajókkal, valamint beépített ügynökökkel tartotta megfigyelés alatt Franciaország nukleáris fegyverek kifejlesztését célzó programját és az ahhoz kapcsolódó atomkísérleteket.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kémműholdakkal, kémrepülőkkel és kémhajókkal, valamint beépített ügynökökkel tartotta megfigyelés alatt Franciaország nukleáris fegyverek kifejlesztését célzó programját és az ahhoz kapcsolódó atomkísérleteket.
KGB-tiszt adta el a CIA-nak a Stasi-ügynökök adatait
A szovjet titkosszolgálat, a KGB egyik tisztje adta el a keletnémet felderítésre vonatkozó adatokat az amerikaiaknak.
A szovjet titkosszolgálat, a KGB egyik tisztje adta el a keletnémet felderítésre vonatkozó adatokat az amerikaiaknak.
A Bush-család is érintett lehet a Kennedy-gyilkosságban
A megközelítés nyilvánvalóan szenzációhajhász, a történeti alátámasztás minimum kétséges, ugyanakkor roppant szórakoztató a fiatal belga kutatónő összeesküvés-elmélete.
A megközelítés nyilvánvalóan szenzációhajhász, a történeti alátámasztás minimum kétséges, ugyanakkor roppant szórakoztató a fiatal belga kutatónő összeesküvés-elmélete.
Szégyen vagy érdem?
Moszkva tudta nélkül, akarata és érdekei ellenében Magyarországon senki sem tehetett semmit - halljuk minduntalan a sommás történeti értékelést. No és akkor mivel foglalkozott a KGB leányvállalatának nevezett III/II osztály kötelékébe tartozó kémelhárító tiszt?
Moszkva tudta nélkül, akarata és érdekei ellenében Magyarországon senki sem tehetett semmit - halljuk minduntalan a sommás történeti értékelést. No és akkor mivel foglalkozott a KGB leányvállalatának nevezett III/II osztály kötelékébe tartozó kémelhárító tiszt?
A világháború legfontosabb kéme
A német külügyminisztérium falán található emléktábla Fritz Kolbe érdemeit örökíti meg, aki a CIA szerint a második világháború legfontosabb kéme volt. Kolbet a háború utáni német társadalom árulónak tekintette, rehabilitációjára és szerepének történeti értékelésére nemrég került sor.
A német külügyminisztérium falán található emléktábla Fritz Kolbe érdemeit örökíti meg, aki a CIA szerint a második világháború legfontosabb kéme volt. Kolbet a háború utáni német társadalom árulónak tekintette, rehabilitációjára és szerepének történeti értékelésére nemrég került sor.
