Óbudai világzenei hét a Kobuciban

A Kobuci tizenkét éves története és a hely szelleme szorosan összefonódik a hazai világzenével, pontosabban a világzenének azon tartományával, amely nem tud és nem is akar elszakadni a népzenétől. A két műfaj és a köréjük épülő kortárs kultúra a számukra a legmélyebben összefügg: olyannyira, hogy részben ez a kapcsolat írja és alakítja máig a koncerthelyszín történetét és ízlését.

A harmadik fesztivál műsorkínálatát úgy alakították ki, hogy a műfaj kapcsán sokat emlegetett nyitottság eseményszerűvé és átélhetővé váljon a legszélesebb közönség számára is.

Szeptember 28-án a Dalinda énekegyüttes hölgykoszorúja a magyar autentikus népdaléneklés hagyományaival nyitja meg a fesztivált. Utánuk az Ötödik Évszak melankolikus romantikája egy olyan Budapestet idéz meg, ahol egyszerre érződik a magyar népi hagyomány szellemisége és a párizsi szalonok világa.

Szerdán a  Zűrös Banda elsőrangú muzsikusai révén a különböző kelet-európai és balkáni zenei hagyományok – román, magyar, makedón, cigány, szerb – mellett a jazz és a modern tánczenék kapaszkodnak össze. A Tribali máltai világzenéje szitár-, didgeridoo-, murchunga- (doromb) és harmonikahangzásokból, erős ütősszekcióval megtámogatva és elektronikus alapokat is felhasználva épül fel. A rock, a reggae, a ska és a blues stíluselemeit is megszólaltató, méltán világhírű hangszersokaság régi kedvence a fővárosi közönségnek.

Csütörtökön egy rendhagyó táncházzal folytatódik a fesztivál. Magyarpalatka egykor az erdélyi Mezőség fontos zenészközpontja volt. A hajdani muzsikusdinasztiák ma élő leszármazottai Martin Florin Kodoba prímás vezetésével viszik tovább a semmihez sem hasonlítható zenei hagyományt, amely a táncházmozgalomban annyira kedvelt mezőségi táncok legautentikusabb kísérőzenéjének számít. A moldvai táncház házigazdája a Fanfara Complexa.

Október 1-jén, pénteken a kabócák éneke, a szétpattanó üvegszilánkok és a rakija tüzessége jelenik meg a Poklade zenéjében, velük pedig az egész Balkán. A nap főhőse a Parno Graszt, vagyis az a cigányzenekar, akinek zenéje és története azon kivételes (család)történetek egyike, amelyek képesek összekötni a Nyírség egy kicsi faluját, Paszabot Európa nagyvárosaival.

Október 2-án, szombaton a Hét Hat Club a Django Reinhardt-féle cigány jazz és a Balkán vad bulijainak fúzióját viszi színre, ami különös odafigyeléssel vegyíti az erdélyi, szerb, bolgár és macedón zenei tradíciókat a városi jazz szellemiségével.

A fesztiváltól a világ leghíresebb rezesbandának hangorkánjával búcsúzik a kert.

Nincs olyan kontinens, nincs olyan ország, amit a dél-szerbiai Vladicin Hanból származó 13 muzsikus, vagyis a Boban Marković Orkestar 25 éves fennállása alatt le ne nyűgözött volna. Nekik köszönhető, hogy Kusturica-filmekbe illő, eufórikus hangulatban élhetjük át újra, hogy a világzene milyen gazdag és hatalmas közösségteremtő erővel bíró műfaj ma is a könnyűzenei palettán.   

További információ itt elérhető.

Nyitókép: Boban Marković Orkestar. Forrás: Kobuci