Népművelni is óhajt az Operaház ? mondta el Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. A fenntarthatóság kedvéért ma már a külföldi turnék bevételeinek tíz százalékát az amortizáció orvoslására teszik félre. A jegyvásárlást a Magyar Turizmus Zrt.-vel való együttműködéssel is megpróbálják növelni: Strauss köré szerveznek például egy fesztivált. ?Ha sikerülne 500 házaspárt találni a világon, akik kíváncsiak lennének Strauss hat nagy operájára, és szívesen részt vennének a szoboravatáson is, akkor annak nagyon örülnénk. Érdekes pillanat lesz ez bő egy év múlva, várjuk az eredményeket.? Hozzátette: álom, hogy az Operaház önfenntartó legyen, például a nemzetközileg elismert művészek a külföldön szokásos gázsit kérik el. Vagy még annál is többet, hiszen míg Bécsben fellépni presztízst jelent, addig Budapest még a vad kelethez tartozik, így elvárják, ha itt lépnek fel, azt jól fizessék meg. ?Miközben költségvetésünk hatoda például a párizsi múzeumnak, mi nem kérhetünk el például 238 svájci frankos jegyet, ahogy Zürichben teszik.?
A turisztika eszközeivel kell megismertetni a világgal a magyar művészetet
Hogy nincs a világon önfenntartó kulturális intézmény, azt Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója is megerősítette. Ha ugyan állami támogatást nem is kap például a New York-i Metropolitan Opera, hosszú a támogatók sora. A hazai művészeti intézmények jegybevételeinek növelésére ő is a turisztika eszközeit látja megoldásnak. Ötéves fenntarthatósági és stratégiai tervet készítettek annak érdekében, hogy a tervek és a célok ne délibábként keringjenek. ?Tekintsük fejlesztési ágazatnak az előadó-művészetet, mutassuk meg a világnak értékeinket? ? kérte. Hozzátette: rengeteg gyermek- és ifjúsági programunk van, amelyeket meg kell ismertetni a közönséggel, hogy lássák: nem elvont dolgokkal foglalkozunk. A föltörekvő japán polgárság például keresi, kutatja az európai kultúrát, nekünk meg itt van a közelben, Bartók művei bármikor elérhetőek itthon.
Káel Csaba megemlítette a nemzeti együttműködéseket is: a Zeneakadémia és a MÜPA között nagyon régi a kapcsolat. A helyzetbe hozott fiatal művészekkel dolgozik együtt a Művészetek Palotája, de az Operaháznak is ez a feladata. ?Amíg azonban nem vagyunk fent a világ művészeti térképén, és egy neves brit programajánló portál Bécset havi 87, Budapestet pedig öt programnál nevesíti, miközben a nyugatara fekvő városban jelenleg nincs több művészeti program, a kommunikációra kell koncentrálni, tudatosítani kell a művészeti értékeket a társadalomban.?
Tematikus programok kellenek
A Zsolnay család 25 év alatt európai birodalmat épített fel a 19. században. ?Ez erőt ad nekünk is, hogy a Zsolnay Kulturális Negyed elláthassa feladatait öthektárnyi területén, távol Budapesttől? ? mondta el Márta István ügyvezető. A negyed közművelődési, magas művészeti, oktatási és részben tudományos feladatokat is ellát. ?Miközben évente 340 ezer fizető látogatónk van, az államtól 500 milliót, a várostól pedig 460 milliót kapunk, 500-600 milliót meg kell termelnünk a fenntarthatóság érdekében? ? tette hozzá. A bevételek növeléséhez fel kell építeniük egy brandet, mert ugyan hihetetlen színes a kulturális választék, egyre kevesebb a fizetőképes közönség. ?2010-ben nagyon sok jó minőségű, ingyenes programunk volt az unió kulturális fővárosa kapcsán. Meg kell értenie a közönségnek, hogy a kultúráért fizetni kell.? Eközben az árakat tekintve a pesti felét tudják csak elkérni, ezért olyan csomagokkal próbálják felhívni a figyelmet, melyek egy hétvégére tematikus, például Liszt köré épülő programokat kínálnak. ?Nemzetközi marketingre lenne szükség, operatív csapatoknak kell dolgoznia ezen.
Akikre pedig nagyon oda kell figyelni, azok a 16 évesek, hogy becsábítsuk őket is.?
Szívünkön kell viselni a művészeti projekteket
?Forintokban ki lehet mutatni, hogy a zenei élet mit hozott Magyarországnak? ? mondta el Batta András, a Zeneakadémia rektora. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ott van a világ legnagyobb egyetemei között. A zenei oktatásban és a zenei teljesítményben kiválóak vagyunk, október 22-én pedig pont kerül a tízéves fejlesztés végére. A nagyteremben nagy sztárok kaphatnak majd helyet. ?A mienknek érezzük a támogatás összegeit, így is osztjuk szét. Hasonlóan szívén viselte a nemrég megnyitott, magán kézben lévő Budapest Music Center sorsát Gőz László igazgató. A figyelem meghatotta az döntéshozókat is, így a jövőben támogatást is kaphat a BMC. Erre a mentalistára van szükség? ? mondta el Batta András. Véleménye szerint a látogatottságot növelni lehetne, ha elkülönítenék az olcsóbb és drágább jegyeket.
A magyar filmek hazai népszerűsítésére kell koncentrálni
A magyar filmkészítés egyik problémájának Andrew G. Vajna, a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos azt tekinti, hogy a rendezők elvesztették a kapcsolatot a közönséggel. ?A világban mindenhol a saját készítésű filmek a legnépszerűbbek, kivéve Magyarországon, ezért újra fel kell építeni a kapcsolatot a rendező és a közönsége között? ? mondta el. Ezt követően kell a külföldi exportra koncentrálni. Ugyan jó dolognak nevezte a kormánybiztos, ha díjakat nyerünk külföldön, ám nem ez az egyetlen cél. Hozzátette: ?idén 8-10 film készítése indul el; átalakítottuk a rendszert, így ha valamelyik világsiker lesz, abból a bevételből más filmek is profitálhatnak?.
(Fotók: Csákvári Zsigmond)
