Ógörög technikával készült Veszprém új Mária-szobra
Novembertől megújult sétákon vehetnek részt a veszprémi várnegyedbe látogatók, akik a Szent Mihály-főszékesegyház és az altemplom, valamint a Szent György-kápolna mellett a barokk Érseki Palota kiemelt tereit és a Gizella-kápolnát is felfedezhetik. A Biró–Giczey Házban megtekinthető az Év Kiállítása díjjal elismert Bogáncs és liliom című tárlat, és a látogatók már a várnegyed két új Szűz Mária-szobrát is láthatják.
Mária díszes széken ül, palástján, homlokán és két vállán szüzességének jelképe, három csillag látható. Glóriáján elöl tizenkét csillag, hátul a napkorong. Ölében tartja a gyermek Jézust, aki bal kezében az élet könyvének tekercsét fogja, jobbját pedig áldó mozdulatra emeli. Varga Ferenc szobrászművész nemrég elkészült alkotása – amelynek talapzatán négy szeráf kiterjesztett szárnyai alkotnak koszorút – a veszprémi várnegyed Nagyszemináriumának kertjében novembertől várja a látogatókat.
Az életnagyságnál másfélszer nagyobb, talapzattal együtt 3,4 méter magas, carrarai márványból készült alkotás dr. Udvardy György veszprémi érsek felkérésére készült. A Munkácsy Mihály-díjas szobrászművészt az egyik legősibb Mária-ábrázolás inspirálta, amely a ma ismert legrégebbi keresztény szobrokon, a 10–11. század és a román kor Madonnáin, a keleti kereszténység számtalan ikonján és freskóján, többek között az isztambuli Hagia Sophia egyik mozaikján is látható.
„A munkafolyamat rajzokkal kezdődött, majd kisplasztikai méretű agyag- és ebből kiöntött gipszmodellel folytatódott. Megmintáztam a szobrot teljes nagyságban agyagból, kiöntöttem gipszből, és a gipszmodell alakját ősi módszerrel pontról pontra átmásoltam a márványtömbre, amelyen kidolgoztam a részleteket. Ez az ókori görögök óta használatos technika” – mondja Varga Ferenc a másfél évig tartó munkafolyamatról, amelyben Fejős Miklós festőművész volt segítségére. A Trónoló Istenszülő ábrázolás a művész Krisztus-központú életművének legújabb gyümölcse, amely egyben a főegyházmegye lelki és művészeti megújulásának jelképe.
Varga Ferenc másik, újonnan elkészült, feketedió-fából faragott Szűz Mária-szobrát a Szent Mihály-főszékesegyház oldalhajójában csodálhatjuk meg. Az egy rönkből faragott alkotás az Eleusza-ikonok hagyományát követi, vagyis a Mária és a gyermek Jézus közötti szoros kapcsolatot, szeretetet emeli ki, megrendítő élményt nyújtva a látogatóknak. „A gyermek átkarolja édesanyja nyakát, az arcuk egymáshoz simul. A formákat itt is a realitástól eltávolodva, leginkább a bizánci ikonok vagy a kora középkori szobrok stilizációjához hasonlóan alakítottam” – mondja a szobrászművész.
Új várséták
Novembertől hétvégente megújult vársétákkal várja az érdeklődőket a Veszprémi Főegyházmegye. A helyszínre látogatók két útvonal közül választhatják ki a számukra érdekesebbet: az egyik a Szent Mihály-főszékesegyházat és annak altemplomát, a Szent György-kápolnát, valamint a Szentháromság-szobrot mutatja be, a másik pedig az Érseki Palota kiemelt terein kalauzolja végig a résztvevőket, de érinti a Gizella-kápolnát is.
A Biró–Giczey Ház hétköznaponként (hétfő szünnap) a késő délutáni órákban, hétvégenként és ünnepnapokon pedig egész nap várja a látogatókat több kiállítással. Ezek egyike a nemrég az Év Kiállítása 2025 díjjal elismert Bogáncs és liliom – Magdolnák virágai című különleges tárlat, amely az Érseki Gyűjtemény kincseiből válogat, és Mária Magdolna életének mozzanatait bemutató műtárgyakon keresztül tárja fel a „magdolnaság” titkát.
