A világ minden tájáról érkezett cirkuszi szakembereknek ismertette a pandémia alatti magyarországi tapasztalatokat, a cirkuszművészet jövőjének lehetőségeit, az előadó-művészeti ágaknak nyújtott támogatásokat és a pandémia alatti új lehetőségeket. A szakmai találkozón sor került a Budapesti Nemzetközi Cirkuszmúzeumi Egyezmény aláírására is.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, a magyar cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri megbízott, a Budapest Nemzetközi Fesztivál szervezőbizottságának elnöke a hivatalos szakmai találkozón ismertette a magyarországi tapasztalatokat, és reményét fejezte ki, hogy a megjelent cirkuszi szakemberek hasznosítani tudják azokat a saját országukban, amihez Magyarország kormánya minden segítséget megad. „Lassan két esztendeje sújtja a világot a koronavírus-járvány. A kultúra képviselőinek és szereplőinek valamilyen módon alkalmazkodniuk kell a kialakult helyzethez, ugyanis nagymértékben érinti őket. Rögtön az első járvány időszakában kialakult, hogy a kulturális kormányzatnak oda kell figyelnie, példákat kell adnia, szociális felelősséget kell vállalnia és össze kell tartania a kulturális ágazat képviselőit. Magyarország kormánya döntést hozott, hogy azokat a kulturális beruházásokat, amiket elindított, a pandémia alatt sem állítja le, tehát tovább folytak azok a színházépítési és múzeumépítési munkálatok, amelyekről korábban döntött.”

Fekete Péter felelevenítette, hogy Magyarország kormánya a kulturális ágazat minden területét, a könyvtári, a múzeumi, a színházi és az előadó-művészeti ágazatot és a cirkuszművészetet is segítette.

A pandémiás időszakban a kormány adócsökkentéseket és adóelengedéseket hirdetett meg, amelyek a kulturális ágazatban dolgozókat is érintették.

Fekete Péter megosztotta, hogy a cirkuszi ágazat területén a kormány elsősorban a saját működtetésű Nemzeti Cirkuszművészeti Központon keresztül tudta megsegíteni az ágazatot. „Amikor Európa összes cirkusza bezárt, Magyarország több mint 100 magyar artistának adott munkát, fizetést és próbalehetőséget a Fővárosi Nagycirkuszban annak érdekében, hogy átvészeljék a pandémiás időszakot. Az előadásokat eleinte élőben online közvetítették, majd ahogy a járványügyi szabályozások megengedték, a közönség személyesen is jelen lehetett az előadásokon.” Az online közvetítések rendszerének kapcsán Fekete Péter kiemelte, hogy ez is egy olyan eredmény, amely a későbbiekben is az életünk része marad a színházakban, a koncerttermekben és a Fővárosi Nagycirkuszban.

Magyarország kulturális kormányzata nemcsak közvetlenül az artisták, hanem az utazócirkuszok iránt is felelősséget érzett, ezért ennek érdekében támogatást indított az utazócirkuszok megsegítésére. Elsődlegesen az utazócirkuszok állatainak etetéséhez járult hozzá, valamint támogatást nyújtott az elindulásnál a bérelt területek kifizetésére.

A Köszönjük, Magyarország! program részeként valamennyi művész, aki a pandémiás helyzetben nem tud előadásokat tartani, jelentkezhet, és kaphat egy viszonylag jelentős összeget, 500 ezer forintot, amiért cserébe, ha elmúlik a pandémiás időszak, tíz alkalommal lép fel. Tehát a kormány előre kifizeti a művészek gázsiját. Ez is egy olyan sikeres program, amelyet Magyarország a pandémiás időszak után is folytatni kíván.

A cirkuszművészet jövőjével kapcsolatban Fekete Péter kifejtette: „Ahhoz, hogy a társadalom elfogadja a cirkuszművészetet mint művészeti ágat, a szórakoztatóiparból társadalmi jelenségeket és üzeneteket közvetíteni képes művészeti ágazatokká kell válnunk. Meggyőződésem, hogy minden olyan produkciónak, amely az ember és állat harmóniáját mutatja be, és tanítja a gyerekeinket a felelős állattartásra, annak helye van a cirkuszban a jövőben is. A társadalmi felelősségvállalásnak egy másik nagyobb területe az oktatás, hiszen a cirkuszművészet segítségével az általános és középiskolásoknak a közoktatásban nagy támaszt tudunk adni, hiszen vannak olyan témakörök, amelyeket a cirkusz segítségével tudunk megtanítani a gyerekeinknek. Erre szolgál többek között a Lázár Ervin-program, melynek keretében Magyarország kormánya megfinanszírozza, hogy valamennyi hatodik osztályos gyermek szociális háttértől függetlenül eljusson a Fővárosi Nagycirkuszba. Ez évente százezer gyereket jelent, ami nagy felelősség” – mutatott rá Fekete Péter.

A szakmai konferencia zárásaként a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon összegyűlt cirkuszi szakemberek párbeszédet folytattak egymással, majd sor került a Budapesti Nemzetközi Cirkuszmúzeumi Egyezmény aláírására.

A Nemzetközi Cirkuszmúzeumi Egyezményt dr. Alain Frére művészeti tanácsadó, a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál társalapítója, a Tourrette-Levens-i cirkuszművészeti múzeum vezetője, Antonio Giarola fesztiváligazgató, cirkusztörténész, a Veronai Cirkuszművészeti Dokumentációs és Oktatási Központ elnöke, Genis Matabosch fesztiváligazgató, a Gironai Cirkuszművészeti Alapítvány elnöke és Joó Emese főmuzeológus, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum vezetője írta alá.

A cirkuszmúzeumi szakemberek egyet értettek abban, hogy az európai cirkuszművészeti és cirkusztörténeti örökség kutatása és feltárása intézményeik számára közös cél és felelősség, a cirkuszi gyűjtemények szakszerű gyarapítása, megőrzése, feldolgozása, nyilvántartása és közzététele pedig alapvető cirkuszmúzeumi feladat és kötelezettség. A cirkuszmúzeumok társadalmi és tudományos küldetése, hogy szakszerűen fejlesztett tudásbázisukat minél szélesebb körben megismertessék, és mindenki számára lehetővé tegyék a cirkuszmúzeumi anyag folyamatos és sokoldalú hasznosítását – többek között a szórakozás, az ismeretszerzés, az oktatás és a képzés területén.

A szakemberek megállapodtak abban, hogy az általuk képviselt cirkuszmúzeumok hatékony és eredményes munkáját a továbbiakban szorosabb együttműködésben, összehangolt tudományos módszertanok és kutatási stratégiák mentén, rendszeres szakmai egyeztetésekkel és közös projektek megvalósításával végzik, és az erről született közös megállapodást mint Budapesti Nemzetközi Cirkuszmúzeumi Egyezményt egybehangzóan támogatják és aláírásukkal is hitelesítik.

Dr. Alain Frére művészeti tanácsadó, a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál társalapítója igazi cirkuszrajongóként megosztotta, hogy számára mindig nagy megtiszteltetés, ha egy olyan projekt részese lehet, ami magasabb szintre emeli a cirkuszművészetet. „Nem cirkuszban születettem, viszont évekig polgármester voltam, és a politikai pozíciómat akkor is és ma is arra használom, hogy segítsem ezt a sokszínű művészeti ágat. Ezzel a megállapodással azt szeretném elérni, hogy a művészetek lépcsőjén még feljebb kerüljön a cirkuszművészet és a cirkuszmúzeumok.”

Joó Emese főmuzeológus, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum vezetője megosztotta: a Budapesti Nemzetközi Cirkuszmúzeumi Egyezménytől azt várja, hogy általa tudományos szinten pontosabban definiálják a cirkuszi örökséget, és közösen döntsék el, hogy mik azok az értékek és kutatási stratégiák, amik meghatározzák a cirkuszművészeti örökség elemeinek vizsgálatát, feltárását, megőrzését és bemutatását. Ehhez szükség lenne egy közös szempontrendszerre, amit az aláíró múzeumok párbeszéddel, egymás intézményeinek meglátogatásával, esetleg közös pályázatokkal érhetnek el, összehangolva a szakmai munkát. 

Fotók: Urbán Ádám