A Kusita Királyság Núbia területén (a mai Szudán északi részén), az i.e IX. és az i.sz. IV. század között virágzott. Két nagy korszaka a napatai és a meroitikus kor, amely Núbia két fontos városához, Napatához, illetve Meroéhez kapcsolódik. A szudáni kormány felkérésére több éven át folytak nemzetközi régészeti ásatások az ország északi részén, az úgynevezett Merowe-térségben, amely hamarosan víz alá kerül egy óriási gát megépítése után. Az archeológusok több mint tízezer régészeti helyszínt találtak.
A történészek korábbi véleménye szerint a térség nem képviselt különösebb régészeti értéket, ám az ásatások meglepő eredménnyel zárultak. "Fogalmunk sem volt, hogy mily gazdag ez a térség" - mutatott rá Derek Welsby, a British Múzeum szakértője. Az elhagyatott régióban, a Nílus nem hajózható szakasza mentén, a negyedik zuhatagnál piramisokra, i.e. 700-ból származó arany ékszerekre, valamint a mai Törökország területéről importált cserépedényekre bukkantak. A leletek között akadnak kőszobrok, ahogy "zenélő" kövek is - utóbbiakat egymásnak ütögették, hogy hangokat csiholjanak ki. Találtak kiváló állapotban fennmaradt emberi holttesteket, amelyek természetes úton mumifikálódtak a száraz sivatagi klímának köszönhetően.
Derek Welsby szerint a leletek "forradalmasítják" a Kusita Királyságok történetét és földrajzát. Teljesen elhibázottak ugyanis azok a korábbi nézetek, amelyek szerint egy viszonylag szegény, elhagyatott területről van szó. Nem helytállóak azok az elméletek sem, amelyek szerint az első Kusita Királyság 1000 éven át fokozatosan növekedett: fejlődése robbanásszerű volt. A legnagyobb piramisok építésének korában (i.e. 2500 és 1500 között) Egyiptom riválisa volt, a második Kusita Királyság pedig i.e. 720-660 között uralta a Nílus-völgyét a mai Kartúmtól egészen a Földközi-tengerig.
"Úgy véltük, hogy a második királyság alatt ez mellőzött terület volt, ám az itt talált piramisok azt mutatják, hogy egy valódi hatalmi központról van szó, amely részt vett az akkori világ kereskedelmében" - hangsúlyozta Derek Welsby.
A szudáni leletmentésben magyar expedíció is részt vett, amely Lassányi Gábor régész-egyiptológus vezetésével 2006-ban és 2007-ben folytatott ásatásokat. A feltárások során 250 ezer éves kőeszközök és az óegyiptomival egykorú civilizáció nyomai kerültek elő a földből. Feltártak egy újkőkori települést is, ahol a felszínen még megfigyelhetők voltak a kunyhók alapjai, a tűzhelyek elhelyezkedése. Az időszámításunk előtti 5-4. évezredből származó településen a felszínt vastagon borították a kőeszközök és a kerámiaedények maradványai.
A leglátványosabb eredménynek a magyar expedíció egy kereszténykori település és templom feltárását tartja. A Nílus-parti település, amely a mai szudáni viszonyokhoz képest is nagy kiterjedésű városnak számít, fontos kereskedelmi központ lehetett. Sok olyan őrlőkövet is találtak, amely aranyfeldolgozásra utal. A magyar régészek feltártak egy, a II-VI. századból származó, több négyzetkilométeres területen elterülő, 400 sírt magában foglaló tumulusztemetőt. Az 1500-1600 éves sírokban megtalálták a gyékényeket is, amelyekre az elhunytakat fektették, valamint a textíliákat, amelyekbe a holttesteket csavarták.
