Mesés gazdagságról és távoli kereskedelmi kapcsolatokról árulkodnak az első szentély idejéből, a zsidó királyság kettészakadása utáni, de még a babiloni fogság előtti időkből származó elefántcsont-töredékek.

Az egész világon csak néhány hasonlót találtak, és Jeruzsálemben az első elefántcsontdíszítést egykor bútorokba beépített fatáblaelemekben alkalmazták, amelyekbe intarziaszerűen elefántcsontdarabkákat illesztettek. A kivételes műtárgyakat Jeruzsálem mai óvárosa mellett, a Giváti-parkoló ásatásain fedezték fel az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és a Tel-avivi Egyetem régészei a közös kutatásukon.

Az ókor egyik legértékesebb anyaga, az aranynál is drágábbnak tekintett elefántcsont maradványai egy Jeruzsálem hatalmának csúcspontján, az i. e. 8–7. században működő hatalmas kormányzati épület romjai közül kerültek elő.

Az első szentély idejéből eddig csak a térség nagy királyságainak fővárosaiban bukkantak elefántcsont díszítésekre, például Nimródban, Asszíria fővárosában vagy Szamáriában, a kettészakadt zsidó királyság északi részének, Izraelnek a fővárosában. Az elefántcsont használatával a régészek szerint Jeruzsálem is csatlakozik ezekhez a fővárosokhoz, megerősítve a város jelentőségét és központi szerepét a térségben, és egy sorba helyezve azt Asszíria és Izrael központjával az egykori globális közigazgatási és gazdasági rendszerben.

A Biblia többször is említi az elefántcsontot, mindig az uralkodói gazdagság jelenként „Csináltatott a király egy nagy elefántcsont trónt, és bevonatta színarannyal” – írja a Királyok első könyve Salamon királyról, és elefántcsont palota építésével jelzi az izraeli Akháb király vagyonát is Szamáriában (1Királyok 22:39).

Az IAA szerint hatalmas tűz pusztította el azt a lenyűgöző épületet, amelyben az elefántcsontdarabkákat megtalálták. Valószínűleg i. e. 586-ban gyulladt ki Jeruzsálem elpusztítása során, mely után babiloni fogságba vitték Izrael után Júda lakóit is.

Mintegy 1500 apró elefántcsont-töredéket találtak, melyekből újra összeállították az egykori gazdag díszítőpaneleket.

„Összeraktunk és -illesztettünk több száz darabkát, és a folyamat végén megérthettük, hogy a lelet legalább 12, egyenként mintegy 5×5 cm-es négyzet alakú panelt burkolt, amelyeket eredetileg beépítettek a fa bútorokba” – mesélték a kutatók a lapnak.

Harel Shochat, a Haifai Egyetem munkatársa mikroszkópos vizsgálattal kimutatta, hogy a maradványok egy elefánt agyarához tartoztak. Ezen romok között korábban más luxuscikkeket is találtak, egy achát féldrágakőből készült pecsétet, vaníliával ízesített borral töltött kancsókat, pecsétlenyomatot.

Fotók: MTI/EPA/Abir Szultan