A keleti görög műhelyben készült reliefet, amelyet május végéig láthat a nagyközönség, tavaly vásárolta meg a múzeum - olvasható a közgyűjtemény közleményében. Az évszak műtárgyáról szóló ismertető szerint a görög világban általános volt, hogy a lovas félistent az iránta tiszteletet kifejező alakokkal együtt ábrázolták.
Ez az ábrázolási mód keleti kultúrákból átvett minták nyomán a klasszikus Athénban alakult ki, majd a hellén világ egyik legnépszerűbb domborműtípusa lett.
A görög vallás megkülönböztető sajátossága, hogy a halhatatlan istenek és az "egy napig élő" emberek mellett úgynevezett héroszokat is ismert. Ők a görög mondavilág félistenként tisztelt hősei, akiket halandó voltuk az emberekhez, rendkívüli tetteik pedig az istenekhez tesznek hasonlatossá.
A hellenisztikus korban a fogalmat azonban jóval szélesebb körben használták. Ekkor már a hérosz szó olyan holtakat is jelölhetett, akiknek emlékére szeretteik kultuszt alapítottak, de jelenthette egyszerűen azt is: "megboldogult".
A lovas hérosz képéhez önálló jelentésárnyalat is kapcsolódott. Az ilyen sírköveket ugyanis a hellenisztikus korban szinte kizárólag fiatalon meghalt kisfiúk, ifjak sírjára állították, s ezt többnyire felirat jelezte. A Szépművészeti Múzeumban kiállított domborművön egy magányos lovas alakjában ábrázolt halott ifjú és az itt maradottakat jelző, idősebb arcú köpenyes férfialak látható.
A múzeum antik gyűjteménye hagyományteremtő szándékkal 2003 telén indította útjára "Az évszak műtárgya" kamarakiállítás-sorozatot, amelynek célja, hogy rendszeresen a közönség elé tárja a gyűjteményben folyó munka eredményeit.
(Múlt-kor/MTI)
