"Brigetiónak 15-20 ezres lakossága lehetett: a katonaság létszáma 6-10 ezer főre tehető, a polgárvárosban pedig 5-6 ezren, de legfeljebb tízezren élhettek" - emelte ki Borhy László. Hozzátette: Brigetio már az i.sz. 2. században létezett, de nem lehet pontosan tudni, hogy mikor kapott városi jogokat. Ez talán Severus Septimus uralkodása alatt, a 2. század végén vagy a 3. század elején történhetett.
Az 1992 óta folynak az ásatások, ez az ELTE Ókori régészeti tanszékének a római kori tanásatása, amelyet a komáromi Klapka György Múzeummal közösen vezetnek. "A múzeumot 1996-ban az ásatások során előkerült leletanyag bemutatására alapította Komárom önkormányzata. A feltárások első négy éve alatt olyan mennyiségben és minőségben kerültek elő leletek, hogy egy múzeumot meg tudtunk velük tölteni, s a gyűjtemény azóta is folyamatosan gyarapodik" - mondta Borhy László.
Az ásatás a polgárváros központjában folyik, római kori lakóházakat tárnak fel. Különös figyelmet kelthet két nagy falfreskó: egy leszakadt mennyezet csillagkép-ábrázolásokkal, valamint egy lakomajelenet. "Az állatbőrökkel díszített nagy képmezők között fehérruhás szolgálók kínálják az étkeket. Ezt a freskót már 4 méteres hosszúságban sikerült összeraknunk a töredékekből" - mondta el a tanszékvezető.
Nagy mennyiségben kerültek elő bronzeszközök, csontfaragványok, ékszerek - elsősorban gyűrűk és vésett gyűrűkövek: utóbbiakból külön kiállítást rendeztek, s a múzeumban tárlót rendeztek be a gemmavésés kategóriájába tartozó apró tárgyaknak. A professzor külön érdekességként emelte ki a vastárgyakat - ezek használati tárgyak, ajtóreteszek, zármaradványok, étkezésekhez használt, illetve hús feldolgozásához, kicsontozásához használt eszközök, amelyek szintén a mindennapi életre jellemzik.
"A szegeket nem számítva összesen mintegy kétszáz vastárgy került elő, amely két lakóépület különböző korszakaiból, különböző helyiségeiből származik, ez a pannóniai viszonyok között elég magas és jól kiértékelhető szám" - mondta. Borhy László kitért a korábbi ásatási idények során feltárt három kútra is. Az egyik egy kisméretű víztároló, amelyet 85 centiméter mélységben tártak fel.
"Öt centiméteres falécekkel bélelték ki és nagyon érdekes tárgyakat dobtak bele az egykori lakók. A leletek között a legérdekesebb és legfontosabb egy római legionárius sisak, néhány ékszer, vésett ékkő, csontfaragvány, egy éremsorozat, amely az épület korára ad támpontot: valamikor a 230-240-es évek tájékán pusztulhatott el és valamikor 275 és 280 között építették újjá. Ezt egy nagyon rövid újbóli felvirágzás követte, nem volt hosszú életű az épület" - magyarázta a régészprofesszor.
Tavaly e lelőhelytől egy kicsit távolabb egy másik kutat találtak, amelyet egykoron vastag deszkákkal béleltek ki. "A deszkák szinte teljesen épen maradtak fenn, a csapolásokkal, az illesztésekkel együtt. A deszkákba belevésve, beleégetve megtaláltuk a gyártó, egy brigetiói iparos nevét. A harmadik kutat körülbelül 6 méteres mélységig tártunk fel, innen is rengeteg tárgyat sikerült megmentenünk, például egy vassisakot" - mondta el a tudós.
Tavaly az egyik lakóház központi részeit tárták fel, az idén a gazdasági traktusra kerül sor. "A ház déli részén találtuk meg a gazdasági udvart raktárépülettel, földbe mélyített tárolóedénnyel, kövekkel kirakott udvarral. Találtunk egy fémolvasztó-kemencét is, amelynek a feltárását mindenképp tervezzük ebben az ásatási idényben, illetve egy nagyon izgalmas szemetesgödörre bukkantunk, amely tele volt szép tárgyakkal. Katonai kitüntetésektől kezdve kozmetikai készleteken át az érmekig és ékszerekig bezáróan szinte mindent találtunk óriási gazdagságban. Ennek a hulladékgödörnek a második felét szeretnénk ebben az ásatási idényben feltárni" - sorolta az idei feladatokat Borhy László. Bár a gazdasági traktusban kevesebb leletre számítanak, feltárása érdekes adalékokkal szolgálhat a római életmódról.
(Múlt-kor/MTI)
