A temetkezések a XXVI. dinasztia korából származnak, amelynek uralkodói i.e. 664 és 525 között igazgatták a Nílus-menti birodalom sorsát. "Ezek a sírok eredetileg középosztálybeli óegyiptomi famíliáknak szolgáltak végső nyughelyül, ám a nevük nincs feltüntetve. A későbbiekben a sziklasírokat többször 'újrahasznosították', így rengeteg új információval szolgálnak a korabeli temetkezési szokásokról és hitvilágról" - hangsúlyozta a feltárásokat irányító Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője.
Az egyik temetkezés a legnagyobb, Szakkarában eddig feltárt komplexum: több helyiségből és folyosóból áll, amely a sziklában vájt csarnokhoz kapcsolódik. "Nem számítottunk arra, hogy új sírokat fedezünk fel ezen a területen. A leletek azt bizonyítják, hogy Szakkara jelentősége túlmutat az Óbirodalmon, ahol nem csupán a korai dinasztiák alatt temetkeztek. A most feltárt sírok sokat elárulhatnak a XXVI. dinasztia koráról is" - mutatott rá Záhi Havvász.
Bár a sírokat többször feltörték, a római kor végén pedig kirabolták, számos koporsót, több emberi csontvázat, agyagedényeket s mumifikálódott állatokat, köztük sólymokat fedeztek fel a régészek. "A háborítatlan sírok nagyon nagy ritkaságnak számítanak egy ilyen jól ismert nekropoliszban, mint a szakkarai. Ennek ellenére a Szakkara még számos titkot rejt" - jegyezte meg Egyiptom főrégésze.
A Kairótól 20 kilométerre délre fekvő szakkarai nekropolisz az ókori Egyiptom egykori fővárosának, Memphisznek az ősi temetkezési helye. A 7 kilométer hosszú ókori temetőt mintegy három évezreden át használták, uralkodók és alattvalóik egyaránt temetkeztek itt. Uralkodókat a II. dinasztia korától a XIII. dinasztiáig temettek ide, közülük a leghíresebb Dzsószer fáraó, akinek lépcsős piramisa i.e. 2650 körül épült.
