Rómának, ahogy az Egyesült Államoknak, a monarchiát kellett leküzdenie, hogy megszülessen a köztársaság. Párhuzamok mutatkoznak meg a kormányzás elméletében, s mindkét hatalom nemzeti jelképe a sas. Benjamin Franklin, Thomas Jefferson és George Washington alakját tógába "öltöztetve" vésték márványba, holott nem ez volt az általános viselet a XVIII. századi Amerikában.
S bár az ókori Rómát és az Egyesült Államokat évszázadok és kontinensek választják el egymástól, mindkét ország történelmében volt rabszolgaság, polgárháború, s életmódjával mindkettő hatást gyakorolt az egész világra. Noha a Római Birodalom elenyészett, hatása mind a mai napig érezhető a jogi és pénzügyi rendszerben, az építészetben.
A tárlatot hároméves előkészítő munka előzte meg. A szervezők háromszáznál több ókori műtárgyat kölcsönöztek ki firenzei, nápolyi és római gyűjteményekből. Láthatók itt leletek Pompejiből, beleértve az ásatások során előkerült ezüstneműt, falfreskót, valamint egy olyan férfi csontvázát, aki nem tudott elmenekülni a Vezúv kitörésekor a városból.
A kiállításra 40 amerikai intézményből is érkezett anyag, így láthatók olyan ókori szerzők művei, amelyek az Alapító Atyáké voltak. Bemutatják Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című munkáját, amely John Adams, az Egyesült Államok első alelnöke és második elnöke tulajdonában volt. Kiállítják Cicero De Oratore (A szónok) című művét, amelyet John Quincy Adams, az Egyesült Államok 6. elnöke forgatott.
A szervezők a modernkori baseballjátékosok fejvédőjét is kiállították, s mellette egy gladiátorsisakot mutatnak be.
