A Magyar Állami Operaház főigazgatói munkakörének betöltésére 2022 augusztusában írt ki pályázatot a Kulturális és Innovációs Minisztérium, mivel Ókovács Szilveszter megbízatása 2023. február 14-én lejárt. Ezt a pályázatot a tárca eredménytelennek nyilvánította, és újat írt ki. Ennek szükségességét a Kultúra.hu-nak adott interjújában Csák János azzal indokolta, hogy kevésnek találta a két pályázót, a minisztérium pedig az új kiírásban jövőképet is megfogalmaz. Hozzátette: a kiírást angolul is megjelentetik.
Az új pályázatra többen jelentkeztek, erről itt számoltunk be.
A bizottsági meghallgatásokat követően Csák János miniszter meghozta döntését, eszerint a jelenlegi főigazgató igazgathatja további öt évig az intézményt.
A múltba tekintve Bánffy Miklós, Radnai Miklós, Márkus László vezetői korszakait az Operaház aranykorának, példás tevékenységnek tartják. 1987-ig majdnem 100 esztendő alatt két tucatnyian váltották egymást az igazgatói székben. Ekkor nyerte el – kinevezéssel! – a főigazgató posztot Petrovics Emil zeneszerző.
A rendszerváltás első igazgatója Ütő Endre basszus énekes volt. Ekkor vetődött fel az Erkel Színház turisztikai centrummá alakítása: a színház felújítása, átépítése, szállodával, hipermarkettel, mélygarázzsal, stb. Az Erkel funkciója, amelyet 1952-ben csatoltak az Operaházhoz (mint kamaraszínházat, noha befogadóképessége mindig is nagyobb volt az anyaszínházénál), a fúzió óta neuralgikus kérdés volt. Ütőt majd' egy tucat megbízott és és rendes főigazgatók sora követte. 2005-ben már pályázattal keresték a főigazgatót, 14 aspiráns közül kilencen adták megnevüket a nyilvánosságnak: Bán Teodóra, Bakati Miklós, Bátor Tamás, Dénes István, Gulyás Dénes, Hegyi Árpád Jutocsa, Kerényi Mihály, Kürthy András és Zimányi Zsófia.
Hegyi Árpád Jutocsa rendező mellett Kesselyák Gergely töltötte be a zeneigazgatói posztot. A páros csak 2006 nyaráig volt hivatalban. Majd Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára előbb miniszteri biztosként lépett be az Ybl-palotába, majd 2007 és 2010 között főigazgatójként ténykedett, Fischer Ádám főzeneigazgatóval és Kovalik Balázs művészeti vezetővel hármasban. 2010 is fordulópont: a kormányváltás vonzataként Horváth Ádám basszbariton ült 2010 őszétől 2011. június 30-ig a dalszínház miniszteri biztosi, illetve főigazgatói székébe. Horváth távozása nem volt teljesen zavarmentes, rövid működésének kritikusai ma is az Operaház művészei, ennek ellenére részt vett a 2023-ban kiírt új pályázaton.
Ókovács Szilvesztert 2011. augusztus 22-én a kormány a Magyar Állami Operaház kormánybiztosává nevezte ki, az intézmény főigazgatójának kinevezéséig, legfeljebb két évre. 2012 augusztus 31-től általános kormányzati átszervezés miatt megszüntették kormánybiztosi pozícióját, Ókovács 2013. január 28-tól „rendes” főigazgatói kinevezést kapott. 2017-ben pályázat útján újból főigazgató lett öt évre.
Ókovács igazgatása alatt az énekesek elvesztették közalkalmazotti státuszukat, tehát az ú.n. társulati lét megszűnt, szerződéses művészek lettek, az Opera iránti elsődleges kötelezettséggel, ez számos konfliktust forrása lett. Ugyanekkor ráncfelvarráson esett át az Erkel Színház, át-, illetve felépült az Eiffel Műhelyház. Az Operaház régóta nélkülözött egy alternatív és ifjúsági programokhoz, próbákhoz, színházi műhelyeknek alkalmas objektumot. Létrejött a Magyar Nemzeti Balettintézet, és 2022 tavaszán nagyszabású felújítás után megnyílt az Andrássy úti történelmi ház, az Ybl-palota.
2022 augusztusában pályázatot írtak ki az intézmény vezetésére, melyre mindössze ketten jelentkeztek, egyikük Ókovács volt. Sajtóhírek miniszter szerint Csák János nemcsak az aspiránsok számával, hanem a pályázatok minőségével is elégedetlen volt, ezért 2023 januárjában új felhívást tettek közzé.
Az újabb pályázatra a ház 120 éves történetében ritkán látott számban, 11-en adtak be pályázatot. 2023. április 26–27-én Aczél András rendező, Boldoghy-Kummert Péter, az Operaház zenekari művésze, a nagybőgőszóló szólamvezetője, Ertüngealp Alpaslan, Magyarországon élő törökországi görög származású karmester, Győriványi Ráth György karmester, volt főzeneigazgató, Horváth Ádám operaénekes, zenei producer, a Magyar Állami Operaház volt miniszteri biztosa és főigazgatója, Kesselyák Gergely, az Operaház jelenlegi első karmestere, Miklósa Erika operaénekesnő, Molnár Levente gyergyóremetei születésű operaénekes, Ókovács Szilveszter jelenlegi megbízott főigazgató, Rost Andrea operaénekesnő, valamint Vadász Dániel jogász, énekes, kulturális menedzser, a Coopera ügyvezető igazgatója adott le pályamunkát.
A bizottság tagjai: Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének elnöke, Kiss-B. Attila, a Budapesti Operettszínház főigazgatója (Rátóti Zoltán színművész helyén) Kovács János karmester, Szakály György táncművész, Rockenbauer Zoltán művészettörténész, a Wagner Társaság tagja, korábbi nemzeti kulturális örökség miniszter, Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár, Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár, Gyimesi László zenész, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke és az Operaház dolgozóit képviselő Fahidi Patrícia hegedűművész voltak.
1884. szeptember 27., azaz megnyitása óta közfigyelem kísérte, kíséri, hogy ki igazgatja a Magyar Királyi/Állami Operaházat. Alkalmanként kormány- és miniszteri biztosok, intendánsok kezében volt a kormányrúd még a 21. században is, néha egyszemélyes felelősként, néha az aktuális igazgató társaként. Az igazgató kinevezése nemcsak szakmai, hanem politikai és gazdasági alku tárgya volt mindenkor, de személyes rokonszenvek is szerepet játszottak. Az első igazgató, Erkel Sándor karmester, Erkel Ferenc fia az első években nem hozta a várt bevételi eredményeket, helyére a már nemzetközi pályán sikerrel induló fiatal Gustav Mahlert szerződtették, akit gróf Zichy Géza hozott olyan helyzetbe, hogy a zeneszerző-dirigens lemondjon, az intendánst nem csekély mértékben antiszemita érzelmei vezérelték.
