Október elejéig forog a nagyszabású Semmelweis-film

A Semmelweis című film története az 1847–48-as eseményekre koncentrál, Semmelweis ekkor fedezi fel a gyermekágyi láz okát és ellenszerét. A történelem egyik legnagyobb jelentőségű orvostudományi felfedezéséről szóló film története Bécsben és Budapesten elevenedik meg, az október elejéig tartó forgatás fő helyszínei a BÁV-székház mellett a SOTE Anatómiai Intézete, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Bródy Sándor utca, a Szentkirályi utca és a csepeli Duna-part, de a keszthelyi kikötőben is rögzítenek jeleneteket.

„Semmelweis életútja megmutatja nekünk, hogy ha a szembejövő akadályok ellenére is kitartunk, és járjuk a saját utunkat, akkor sikerrel járunk” – hangsúlyozta Koltai Lajos a forgatás szünetében az MTI-nek. Mint megjegyezte, nem könnyű az embernek megtalálni a saját útját, az apró örömökkel együtt ez rengeteg szenvedéssel is jár, de jót csinálni kizárólag gyötrelem árán lehet.

Semmelweis kitartása, hite, szenvedélyes elkötelezettsége mindenki számára példát mutathat,

még ha a múltban is játszódik a film, példája jövőképet adhat a nézőknek – hangsúlyozta a rendező.

Elárulta, hogy Nagy András operatőrrel együtt különleges látványvilágot dolgoztak ki: a szereplőket különös világ veszi körül, ami viszi tovább a történetet. „Két oldalról bejövő fény között dolgozunk, csak a reflexek érvényesülnek abból a fényből, ami bejön, így a falról vagy bárhonnan máshonnan visszaverődő fények veszik körül a szereplők arcát, ez az aura teremti meg a karaktereket” – magyarázta.

A film főszereplőiről szólva kiemelte, hogy Vecsei H. Miklós hamar megtalálta a saját hangját, hitelesen alakítja a fiatal Semmelweist. Nagy Katica, aki a tudóst küzdelmes útján végigkísérő fiatal bécsi szülésznőt játssza, szintén jó választás volt – hangsúlyozta a rendező.

Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerint kötelességünk bemutatni azokat a magyar hősöket, tudósokat, művészeket, akik példaértékű életutat jártak be. Ilyen Semmelweis Ignác is, akit az egyik legnagyobb jelentőségű orvostudományi felfedezése világszerte is ismertté tett.

Rámutatott, hogy az elmúlt években a magyar főváros a nemzetközi filmgyártás egyik kiemelt központjává vált: Spielbergtől Denis Villeneuve-ig a világhírű alkotók és sztárok ugyanazokkal a magyar szakemberekkel dolgoztak együtt, mint akik most a Semmelweis-filmben dolgoznak.

Lajos Tamás producer szerint az anyák megmentőjéről készülő film a felfedezés történetét és az odáig vezető életutat jelentős fikciós elemekkel kiegészítve dolgozza fel. „A felfedezést történelmileg hitelesen mutatjuk be, de nem dokumentumfilmet készítünk. A teljesítményt, a kitartást, a munkát szeretnénk népszerűsíteni, és ezt példaként állítani a nézőknek” – hangsúlyozta.

Pater Sparrow látványtervező elmondta, hogy a történet nagy része 1847-ben játszódik Bécs központi klinikáján, amelyet a BÁV egykori épületében alakítottak ki. Itt kapott helyet egyebek mellett a magyar tudós irodája, a szülőszoba, az újszülöttszoba, a kórboncterem és a nővérszálló is. Mint hozzátette,

több berendezést újra kellett gyártani, például a szülőszéket, az orvosi szemléltetőeszközöket, de saját kialakítású villanykörtét is készítettek, amely visszaadja a gázláng villódzását.

Vizuális koncepció volt, hogy a viktoriánus korra emlékeztető, koszosabb kórházi közeget hozzanak létre, ehhez korabeli fotókat vettek alapul – jegyezte meg Pater Sparrow, hozzátéve, hogy Semmelweis korában az otthonszülés volt a szokás a módosabb családoknál, klinikára vagy kórházba a szegények mentek.

A Semmelweis című film Maruszki Balázs és Kormos Anett forgatókönyvéből készül a Nemzeti Filmintézet támogatásával, és várhatóan 2023-ban kerül a mozikba.

Fotók: MTI/Balogh Zoltán