Eugène Labiche a maga korában az egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb színpadi szerző volt. Száznál is több zenés bohózatot, komédiát, vígjátékot írt, amelyeket a legnevesebb francia színházakban játszottak. A Marc Michellel közösen írt Olasz szalmakalapot 1851-ben mutatták be Párizsban, és kirobbanó siker lett: nemcsak a nézők, hanem a kritikusok elismerését is elnyerte.
A máig népszerű darab főhőse egy párizsi aranyifjú, Fadinard, akinek az esküvője napján a lova véletlenül megeszi egy éppen házasságot törő asszony szalmakalapját. A hölgy és lovagja arra kényszerítik Fadinard-t, hogy szerezze vissza a kalapot, mert a hölgy különben lebukik a megcsalt férj előtt. Egyetlen hasonló kalap van még Párizsban, azt mindenáron meg kell találni. Fadinard a mit sem sejtő násznéppel a sarkában kalapkeresőbe indul keresztül-kasul a városon…
A román rendező, Silviu Purcărete által színpadra állított darabban többek között Herczegh Péterrel, Trill Zsolttal, Szarvas Józseffel, Schnell Ádámmal, Bodrogi Gyulával, Rátóti Zoltánnal, Söptei Andreával, Katona Kingával, Varga Józseffel és Pallag Mártonnal találkozhat a közönség.
