A zenekar által felkért Lackfi János költő osztja meg a közönséggel a húsvéthoz és Haydn művéhez kapcsolódó gondolatait minden tétel elején, megteremtve ezzel annak lehetőségét, hogy a hallgató még közelebbről, még mélyebben találkozhasson a felcsendülő tétel zeneiségével.
A zenekar a katartikus záró Vihar-tétel után a költő feltámadással kapcsolatos gondolataival és Haydn C-dúr szimfóniájának 1. tételével készíti elő közönségét a katarzisra. Különleges alkotás Joseph Haydn szerzeménye, a Megváltónk utolsó hét szava a keresztfán.
Már komponálásának körülményei is jelentősen eltértek a megszokottól. A bibliai tárgyú zeneművet a cádizi érsek rendelte a nevezetes Santa Cueva barlangtemplomban zajló nagypénteki szertartásra. A megrendelő részletes leírást adott a templomról a helyszínt nem ismerő komponistának és a ceremóniához fűzött egyéb kéréseivel pontosan meghatározta a mű főbb vázlatait. A zenetörténet egyik legérdekesebb módon, 1787-ben keletkezett oratóriumát maga a szerző is egyik legsikerültebb alkotásának tekintette.
A premier sem volt szokványosnak mondható. Vizuális elemekkel, elsötétítéssel, a stilizált vihar okozta függönyszaggatással fokozták a zene és a tételekhez kapcsolt érseki elmélkedések összművészeti hatását.
Kiemelt kép: Facebook
