Hogyan rajzol portrét a robot? Miért nehéz mesterséges intelligenciával szétválogatni alkatrészdarabokat? Milyen volt a magyar internet kezdete? Ezekről is hallhatunk előadásokat.
November 27-én internetes közvetítésen öt előadást tartanak az intézet munkatársai.
Beregi Richárd az okosgyárakról tart előadást, szó lesz arról, hogy milyen jövőt tartogatnak a változások az üzemek a dolgozóiknak. Cserteg Tamás felszólalásában felvázolja, hogy a SZTAKI kutatói miként használják a mesterséges intelligenciát robotok programozásához. Az előadó arról is szót ejt, hogy a kutatók már egy portrérajzoló robotot is építettek, ami helyettük rajzol.
A harmadik felszólaló, Tipary Bence előadásában az autonóm gépkiszolgálás miértjeivel és technikai rejtelmeivel ismerkedhet meg a hallgatóság, valamint arra is kitér, hogy a robotoknak mekkora gondot jelent szétszórt tárgyakat elpakolni a helyükre.
1891-ben a Ság-hegy platóján Eötvös Loránd végzett méréseket a róla elnevezett torziós ingával. Az interneten elérhető, fotó alapú gömbpanorámaképek segítségével virtuális sétában és okostelefonos alkalmazásban elérhető GPS-alapú interaktív tematikus túrában mutatják be a méréssel kapcsolatos részleteket Márkus Zsolt László előadásában. Végezetül Manno Sándor arról fog beszélni, hogy a SZTAKI a vasfüggöny ellenére is befolyásolni tudta a világ informatikai fejlesztéseit.
A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet az ország legnagyobb informatikai kutatóintézete. A tágan értelmezett informatika tudományának műhelye, az információtechnológia, számítástudomány és rokon területeinek nemzeti kutatóbázisa. Elsősorban az informatika műszaki-tudományos és matematikai kérdéseivel foglalkozik, de a kutatások kiterjednek mindazon területekre, amelyek az alapkérdésekkel kapcsolatban állnak.
Kiemelt kép: Kutatók Éjszakája / Researchers' Night in Hungary
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
