Operában utazunk

Egyéb


_d0a9348__copy__600x400.png
Kerényi Miklós Gábor és Vadász Dániel (balról jobbra)

A Co-Opera megalakulásával két álom egyesült és válhatott valóra: egyrészt a szentendrei zenés színházi hagyományokat újjáélesztve a város kulturális életének fellendítése, másrészt pedig olyan operaprodukció létrehozása, amelynek már megalkotásakor is szövetségben vannak nagy színházi társulatok, azaz a darabválasztástól kezdve az alkotók felkérésén át a színészek kiválasztásáig mindenben konszenzus van ? mondta Vadász Dániel, a Co-Opera igazgatója a július 17-ei sajtótájékoztatón. Hozzátette: habár az opera valóban drága műfaj, nem csupán gazdasági együttműködésről van szó. Mindenki beleadta azt, amiben erős: a Győri Nemzeti Színház készítette a díszletet, a Szegedi Nemzeti Színház felelős a jelmezekért, míg a Budapesti Operettszínház próbatermeiben gyakorolnak a művészek az előadásra. Emellett komoly kompromisszumkészségre volt szükség a színházigazgatók részéről többek között az előadások időpontjainak összeegyeztetése miatt is.


_d0a9355__copy__600x400.png
Gyürk Dorottya, Gyüdi Sándor és Forgács Péter

Az első bemutató A sevillai borbély lesz július 28-án és 29-én Szentendrén, ahol a nézők huszonöt év után újra a belváros barokk környezetében, a Fő téren láthatják Rossini nagysikerű darabját, mely Gyürk Dorottya, Szentendre kulturális alpolgármestere szerint a Co-Opera nélkül nem valósulhatott volna meg. Vasvári Csaba, a Szentendrei Kulturális Központ előadó-művészeti ügyvezetője is kiemelte ennek az együttműködési modellnek a különlegességeit, melynek köszönhetően a szentendrei operaelőadás is létrejöhet.

Szegeden nem kell újrateremteni az operajátszás hagyományát, és a műfaj kedvelőiből sincs hiány, ám a vidéki színházakban összességében kevesen látják a létrejött produkciókat. Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója szerint ezen változtathat a Co-Opera. Az együttműködés további előnyét abban látja, hogy mivel külső szervezet áll a projekt élén, nem áll fenn annak a veszélye, hogy a kezdeményező színház akarja kivenni belőle a legnagyobb részt. Így olyan rendkívül magas minőségű előadással tudnak a közönség elé állni, amelyre önállóan nem lennének képesek.

Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója az együttműködésben a személyes kapcsolatok fontosságát, valamint szintén a színvonalas produkció megvalósulását emelte ki, mely operatársulat híján a győrihez hasonlóan más vidéki színházakban is csak a budapesti művészek közreműködésével jöhet létre.

A sevillai borbély című darabot Rossini születésének 225. évfordulóján Kerényi Miklós Gábor rendezi, aki szerint a koprodukció egy ?sziporkázóan mai? előadás lesz. A főbb szerepekben Balczó Péter, Rab Gyula, Hanczár György és Vadász Zsolt mint Almaviva gróf, Figaroként Balla Sándor, Molnár Levente és Kendi Lajos, Rosina szerepében pedig Mester Viktória, Fischl Mónika, Kovács Éva és Kálnay Zsófia látható. A szentendrei és a budapesti előadáson Dinyés Dániel, Szegeden Gyüdi Sándor és Pál Tamás, míg a Győri Nemzeti Színházban Silló István vezényel. A produkció díszletét Székely László, a jelmezeket pedig Rákay Tamás tervezte.

Antal Lilla
Fotó: Csákvári Zsigmond