Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.

optikai csalódás
Optikai csalódást előidéző térkövezés Kolozsváron. A térkövezéssel a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt tisztelegnek a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található. Fotó: Kiss Gábor / MTI

A több belvárosi utcával együtt felújítás alatt álló Bolyai utcát olyan egyedi megoldással burkolta a kivitelező cég, amely a tér görbületét idézi. „Egy egyedi, játékos megoldásról van szó, tisztelgés Bolyai munkássága előtt, pont abban a kolozsvári belvárosi utcában, ahol a matematikus született” – nyilatkozta pénteken az MTI-nek a kivitelezés kapcsán Oláh Emese kolozsvári alpolgármester.

A látványos megoldásra a helyi Szabadság napilap hívta fel elsőként a figyelmet. Rácz Béla Gergely, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kolozsvári önkormányzati képviselője, frakcióvezetője a közösségi médiában terjedő képekhez fűzött hozzászólásában mutatott rá, hogy szándékos megoldásról van szó. Mint magyarázta, amit a járókelő lát, játék a térrel, utalás Bolyai János és Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij paradigmaváltó geometriaelméletére, a hiperbolikus geometriára. Hátha majd ez alapján mesélik Bolyaiék történetét abban az utcában járva - jegyezte meg a politikus. A város más nagy szülöttjével, például Hunyadi Mátyással ellentétben Bolyai János neve kevésbé ismert az erdélyi városban, szülőházát is inkább csak a helyi magyarság ismeri.

A Fő tér közelében található Bolyai utcát több belvárosi utcával együtt sétálóövezetté alakítja a városvezetés, a felújítási munkálatoknak – amelyek határidejét már többször meg kellett hosszabbítani – április végére kell elkészülniük.

Bolyai János (1802–1860) világhírű erdélyi matematikus 200 éve írt híres temesvári levelében számolt be apjának, Bolyai Farkasnak egy új geometriai rendszer, a nemeuklideszi geometria kidolgozásáról. A szakma szerint felfedezésével hozzájárult a tér felfogásának megváltozásához, megnyitotta a kaput a 20. század fizikai elméletei számára, ezáltal jelentősen hozzájárult a modern matematika 19–20. századi fejlődéséhez.

A párhuzamossági axiómát ugyanabban az időben Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij orosz matematikus is kutatta, mindkettőjüket a nemeuklideszi geometria megteremtőjeként ismerik, amelyet ma a legtöbb helyen már Bolyai–Lebocsevszkij-geometriaként említenek.