Ordass Lajos életét bemutató vándorkiállítás nyílik Budapesten

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke elmondta: a 14 tablóból álló kiállítás végigkíséri a mártír sorsú püspök életútját, kiemelten foglalkozik Ordass Lajos püspöki szolgálatával, illetve börtönéveivel.

A tárlat a fasori gimnázium után evangélikus és más iskolákban, illetve különböző intézményekben lesz látható, egy-egy helyszínen két-három hétig időzik majd. A kiállítás aktualitását az adja, hogy Ordass Lajost 75 éve, 1945-ben választották püspökké.

Ordass Lajos eredetileg Wolf Lajos néven kezdte lelkészi szolgálatát, 1944. március 19-én, a német megszállás elleni tiltakozásul magyarosította a nevét. Fiatal lelkészként Svédországban tanult és jól beszélt svédül, a svéd diplomatákkal ápolt kapcsolatait kihasználva aktívan részt vett az embermentésben a holokauszt idején.

Ordass Lajos püspökként tiltakozott az egyházi iskolák 1948-ban kezdődő államosítása ellen, és ellenállásra buzdította az iskolák vezetőségét. Ezt követően megalázó koncepciós perben, valutabűncselekmény vádjával perbe fogták és elítélték. Börtönéveit a szegedi Csillag börtönben és Vácon töltötte. Mindvégig magánzárkában raboskodott, ahol – hogy elméjét épen tartsa – reggelente áhítatott tartott magának, nyelvet tanult, illetve felfrissítette irodalmi ismereteit – mondta Fabiny Tamás.

A püspök kitért arra, Ordass Lajost 1950-ben az evangélikus egyház megfosztotta hivatalától, hogy helyet csináljanak az új, államilag megbízható püspöknek, Dezséry Lászlónak.

Hozzátette, Ordass Lajost 1956-ban rehabilitálták, és visszatérhetett a püspöki szolgálatba. Emberségét jól példázza, hogy a forradalom idején felajánlotta lakását az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) elnökének, Horváth Jánosnak, nehogy bántódás érje őt és öt gyermekét. Novemberben pedig külföldi élelmiszeradományból segélycsomagot juttatott a családnak.

A forradalom után 1958-ig az állam elismerte őt püspöknek, akkor azonban ismét megfosztották tisztségétől. Ehhez saját papjai is asszisztáltak, 1950 után másodszor is megtagadva püspöküket. Haláláig, 1978-ig házi őrizetben, állandó megfigyelés alatt élt. 

Ordass Lajost a rendszerváltás után a világi bíróság és az egyház is rehabilitálta, kimondva, hogy de jure (jogilag) 1945-től halálig megszakítás nélkül püspök volt, noha ténylegesen csak 5 évig gyakorolhatta püspöki szolgálatát.