Ördögkergető darab nyert a bábos drámapályázaton

Pass Andrea pályamunkája lett a Vitéz László-történetek elnevezésű drámapályázat első helyezettje. A Vojtina Bábszínház és a Korngut–Kemény Alapítvány ez év januárban hirdette meg a drámapályázatot Kemény Henrik születésének 100. évfordulója alkalmából. A négytagú zsűri tegnap hirdette ki az eredményt.

Pass Andrea pályamunkája lett a Vitéz László-történetek elnevezésű drámapályázat első helyezettje Fotó: Korngut-Kemény Alapítvány
Fotó: Korngut–Kemény Alapítvány

Az évfordulós pályázatra a 2025. május 1-jei leadási határidőig 33 pályamunka érkezett be. A pályázatra olyan új drámai alkotásokat vártak, amelyek méltón képviselik a vásári hős, Vitéz László ikonikus alakját. A beküldött művek szerzői között szerepelnek elismert írók, színészek és más színházi emberek, valamint a szakma számára eleddig ismeretlen alkotók is.

Az első helyezett, Pass Andrea Kapjuk el az ördögöt! című drámája kapcsán egyöntetűen szavazott a zsűri. A további rangsor kapcsán már kialakultak viták, végül a második helyezést Schneider Jankó és Varga Péter Kuzinkaland című munkája, a harmadikat Tördeli Miklós Hol vagy, pajtikám? című drámája nyerte el. Érdekesség, hogy Tördeli Miklós darabja inkább a felnőtt közönséget szólítja meg, Schneider Jankó és Varga Péter a kisebb, Pass Andrea a nagyobb gyerekeknek címezték munkájukat. 

A pályamunkákat négytagú zsűri értékelte: Ács Norbert mellett Gimesi Dóra író, dramaturg, Jászay Tamás újságíró, kritikus, kurátor, az SZTE BTK adjunktusa, a Revizor főszerkesztője és Kékesi Kun Árpád színháztörténész, a KRE BTK docense. 

A zsűritagok bírálatukban elmondták, hogy szigorú első rostájukat követően csupán öt-hét pályamunkát tartottak versenyben. A tagok a Vitéz László-hagyományhoz való kreatív viszony, a pályamunkák nyelvezete, történetszövése és játszhatósága szerint értékelték a drámákat, és fontos szempont volt az is, hogy megfeleljenek a drámai műnem szabta követelményeknek. Feltétel volt, hogy a pályázók új, magyar nyelvű színpadi művet nyújtsanak be, amely még nem jelent meg nyomtatásban vagy valamely digitális platformon, semmilyen formában nem mutatták be színpadon, nem nyert díjat korábbi pályázatokon, és felhasználási jogával, így különösen annak terjesztési, nyilvános előadásra, nyilvánossághoz közvetítésre vonatkozó jogával harmadik személy nem rendelkezik.  

Díjak és jutalmak

Az első három díjat elnyert dráma automatikusan bekerül a június közepén, a Vörössipkások Nemzetközi Találkozóján megjelenő Vitéz László-történetek 2025 című kötetbe. A zsűri ezeken kívül két pályamunkát tartott alkalmasnak arra, hogy szerepeljenek a könyvben: Nagy Orsolya Vitéz László és a Halál hét leckéje, valamint Rácz Attila Dániel Vitéz László a hivatalban című drámáit. 
A Vojtina Bábszínház Művészeti Tanácsa a zsűrizett művek egyikét kiválasztja és a bábszínház 2025/26-os évadában színre viszi.

Az első három helyen végzett mű szerzői pénzjutalomban részesülnek. Az első díj ötszázezer forintot ér, a második díj háromszázezret, míg a harmadik díj nyertese kétszázezer forint jutalomban részesül.

Ez is érdekelheti

Új kortárs drámakötetek – Darvasi László, Pass Andrea és Szücs Zoltán színdarabjai

A közelmúltban három új drámakötettel jelentkezett a Selinunte Kiadó, amely egyik legfőbb feladatának a mai magyar színdarabok megjelentetését tartja. 2017-ben indította útjára a Kortárs drámaírók című sorozatát, melyben először Székely Csaba, Tasnádi István, majd Kárpáti Péter kötetét adta közre. Idén három új könyvvel bővült a kínálat.

„A mai kortárs irodalom és a mai kortárs színház között óriási szakadék tátong” – Beszélgetés a kortárs drámákról

Érdemes-e még drámáról beszélni vagy helyesebb megfogalmazás, hogy színpadi szöveg? Miért tátong szakadék írók és rendezők között, és miért gondolják a fiatal alkotók, hogy nincs szükségük íróra, rendezőre? A Magyar Színházi Társaság Jó kérdés sorozatában a kortárs szövegekről beszélgettünk.

Négyszögletű erdő kerek álmokkal

Pass Andrea rutinos íróként és rendezőként csatlakozott két éve a győri Vaskakas Bábszínházhoz. Bemutatkozását már nagyon várta szülővárosa.

„Szó sem lehet róla, ez nem gyerekeknek való!” – Beszélgetés a gyerekszínházakról

Vannak-e tabuk a gyerekszínházakban? Hogyan lehet megszólítani a kicsiket és a nemtörődőm kamaszokat? Mi történik, ha egy kényes előadás miatt a pedagógus is a függöny mögé bújik? Ezekről a kérdésekről is szó esett a Magyar Színházi Társaság Csináljunk színházat! sorozatának legutóbbi beszélgetésén.