A Hóvirág című turnétok május 3-án zárul, mely egyben a Budapest Park nyitóbulija is. Milyennek értékelitek a turnét?
Füstös Bálint: A klubturnékat nagyon szeretem, hiszen sokkal személyesebbek annál, mint amikor fesztiválokon játszunk. Legutóbb Hajdúszoboszlón koncerteztünk, olyan helyen, ahol a színpadhoz nagyon közel volt az első sor, így a közönség is, ezáltal pedig teljesen máshogy működtek az energiák, máshogy érkeztek a visszacsatolások. Ennél a turnénál különlegesség még, hogy épp a harmadik lemezünkön dolgozunk, így a dalokat, melyeket hétköznap a próbatermekben összeraktunk, ki tudtuk próbálni a közönséggel. A fesztiválokon ezt nem lehet megtenni, nincs annyi időnk, és a hangulat sem adott. A turné utolsó állomása a Budapest Park-koncert, amely fontos a zenekar életében, nagyon készülünk rá, hiszen a tavalyi évben is óriási élmény volt, hogy több mint négyezer ember előtt játszottunk. Remélem, idén a negyedik születésnapunk alkalmával sem lesz ez másként.
Törőcsik Kristóf: Én a mostani turné alkalmával éreztem azt, hogy igazán beért a produkció. Már nagyon jó a hangulat, összeszokott a csapatunk is, mindenki tudja a feladatát, és ez nagyon megkönnyíti a munkánkat.
Legújabb dalotok, a Hóvirág és annak klipje februárban jelent meg: milyen volt a fogadtatása?
Lábas Viki: Egy hónap alatt egymillióra pörgött fel a klip nézettsége, ezért nagyon hálásak vagyunk, és örülünk, hogy ennyien szeretik. Ez az első olyan klip, amely kapcsán azt mondhatjuk: elértünk odáig, hogy a legalacsonyabb költségvetésből is ki tudtuk hozni a maximumot. Ez persze, nem azt jelenti, hogy az eddigi klipjeink ne lennének megfelelőek, de azoknál mindig volt valamilyen hiányérzetünk, ám ennél a dalnál teljesen összhangban van a klip és a szám, ráadásul megmutatja azt is, mi milyenek vagyunk valójában. A klipet Szlovéniában vettük fel. Elég izgalmasra sikeredett a forgatás, mert nem készültünk fel arra, hogy ennyire havas tájon fogunk dolgozni, így se hólapátot, se hóláncot nem vittünk. Ennek ellenére nagyon jó volt a hangulat, csapatépítőnek is jó élmény volt.
Az első szám és a turné is ugyanazt a nevet kapta. Szimbolizál valamit a Hóvirág?
F.B.: A harmadik lemez mindig nagy epizód egy zenekar életében, hiszen az első két lemez már behatárolja valamennyire a stílusukat, de mi szeretnénk nyitottak maradni, új dolgokat kipróbálni. A Hóvirág számunkra a változás szimbóluma, így úgy gondoltuk, ezzel indítjuk meg az évünket, hiszen sok minden változott a zenekar életében is: új emberekkel dolgozunk, új hangszereket próbálunk ki, és igyekszünk kilépni azokból a keretekből, melyeket az első két lemez állított. Ez nem azt jelenti, hogy gyökeresen mást fogunk csinálni, inkább kísérletezésről van szó. Szeretnénk kilépni a komfortzónánkból, a Hóvirág pedig az egyik legjobb lépés volt ebbe az irányba.
A harmadik nagylemezetek várhatóan szeptemberben jelenik meg. Egy korábbi interjúban azt olvastam: ezt az albumot jóval bátrabbra, beválalósabbra terveztétek. Mit jelent ez pontosan? Új stílust céloztatok meg?
T. K.: A második lemezünk, a Bakancslista alapvetően nyugodt hangulatú album lett. Ezen nem nagyon dolgoztunk másokkal, hárman raktuk össze az egész anyagot. A mostani albumon azonban sok olyan dal van, melyeket másokkal együttműködve írtunk meg. Akár a szöveget, akár a produceri munkát vagy a hangszerelést vesszük, mindegyik esetben több emberrel dolgoztunk együtt. Ebből a szempontból sokkal eklektikusabb ez a lemez. Úgy éreztük, a harmadik lemeznél váltani kell, nem lehet ugyanazt hozni, mint korábban. Bízom benne, hogy akik eddig szerették a zenekart, azok ezután is fogják és nem fordulnak el, hanem megértik a változás szükségességét.
L.V.: Az új lemezen valóban azok a témák jelennek meg, amelyek jelenleg is foglalkoztatják a zenekart, így sokkal aktuálisabb, mint az előző két anyag. Jóval hosszabb folyamat volt, amíg az első lemez megszületett, és máshonnan is merítettük az ihletet, mint a mostani album esetében, amelynél a jelenből igyekszünk a jövőbe tekinteni. Az új lemez szeptember 10-én jelenik meg. Az előtte való héten tartunk egy premier előtti lemezmeghallgató körutat, amelyen Horváth Gergővel együtt bejárjuk az országot. Akik kíváncsiak lesznek a lemezre, eljöhetnek és meghallgathatják még megjelenés előtt. Nagyon izgatottak vagyunk, hogyan fogadják majd az új albumot.
Az új lemez és klip megjelenése mellett még egy fontos dolog történt az életetekben. A zenekarral elnyertétek a Junior Artisjus-díjat.
F.B.: Külön öröm volt számunkra, hogy nem egy valakit emeltek ki, hanem csapatként nyerhettük el ezt az elismerést, hiszen csapatként is dolgozunk. Egy szakmai díj mindig megerősíti az embert, hogy jó úton jár, mi is így érezzük, ugyanakkor úgy gondoljuk, még többet kell dolgoznunk. Ez a díj hatalmas megtiszteltetés, nem gondoltuk volna, hogy ilyen friss formációként ? most lesz négyéves a zenekar ? ilyen sikereket érhetünk el.
L.V.: Furcsa érzés, hogy ennyire fiatalon ilyen magasan kvalifikált emberek között lehetünk, hiszen azok, akik már kaptak Artisjus-díjat, komoly zenei és írói tudással rendelkeznek. Ez hatalmas dolog, ugyanakkor felelősséggel is jár, hiszen az embereknek számít, mit és hogyan közlünk. Remélem, a későbbiekben is rászolgálunk erre a díjra és az emberek bizalmára.
Ezzel a díjjal kifejezetten a dalszerzői együttműködéseteket ismerték el. Hogyan néz ki nálatok a dalszerzési folyamat? Mindent együtt dolgoztok ki?
T.K.: Van, amit hárman, közösen írunk, ilyen például a Hóvirág című dal. Egyébként Hujber Szabi dalszövegíró szokott segíteni, ő fogja össze az egészet, vele az első két lemez kapcsán is együttműködtünk. Az új lemezen pedig van két olyan dal, amelyeket Kemény Zsófi írt.
F.B.: Szeretnénk, ha folytatódna az a hagyomány, hogy minden Margaret Island-lemezen van egy olyan dal, amelynek a szövegét Bródy János írta. A harmadik albumon is lesz ilyen. Ez nagyon nagy megtiszteltetés számunkra, hiszen Bródy János az évek során szinte a mentora lett a zenekarnak, és nagyon örülünk, hogy továbbra is együtt dolgozhatunk vele.
Hogyan lett Bródy János a zenekar mentora?
L.V.: Angolul kezdtünk el zenélni, a legelső dalunk, a Nem voltál jó is angol nyelvű volt eredetileg. Bródy János erre a számra figyelt fel, és egy e-mailben megkeresett minket.
F.B.: Úgy érezte, a Nem voltál jó zeneisége közel áll hozzá és szerette volna segíteni a zenekar útját. Ha lehet ezt mondani, megkaptuk ajándékba a dal magyar szövegét. Szinte azonnal éreztük, hogy egészen más hatást ér el a közönségnél egy magyar szöveg, így azóta is magyarul énekelünk.
Miért angolul kezdtetek el zenélni?
L.V.: A stílus, amelyet képviselünk, angolszász területről származik, ezért úgy gondoltuk, ehhez híven angolul kell énekelünk.
T.K.: Ezen a folyamaton szinte az összes kezdő magyar zenekar átesik. Sokan kezdenek csak angolul zenélni, de idővel mindenki rájön, hogy nagyon kevés magyar zenekar tud így érvényesülni. A magyar és az angol szövegek kombinációja sokkal inkább működik. Számomra fontos, hogy ha itthon zenélünk, magyar embereknek, akkor magyarul is kell szólnunk hozzájuk.
F.B.: Az angol szöveg máshogy éri el a magyar közönséget. Nem ugyanaz a hatás, mintha magyarul szólnánk hozzájuk.
A Nagy-Szín-Pad! című tehetségmutatóval robbantatok be: mennyire működtök együtt azóta a projekttel?
L.V.: Ahogyan tavaly, idén is zsűri-, vagyis Crew-tag leszek, aki segíti a zenekarokat. Ez a szoros kapcsolat megmaradt a Nagy-Szín-Pad!-dal, hiszen számunkra is fontos, hogy legyenek frissebb gondolatok, feltörekvő zenekarok a magyar zenei piacon. Mondhatni, ez a Margaret Island egyik vesszőparipája. Amikor lehetőségünk van rá, mindig viszünk magunkkal előzenekart, amelyet a közönség nem hallhat a rádióban vagy a fellépéseken, így viszont lehetőséget kapnak, hogy megmutassák magukat.
Hogyan kaptad a felkérést a Nagy-Szín-Pad! Crew csapatába?
L.V.: A tavalyi év során gondoltak erre először, idén pedig újra felkértek. A mostani Crew nagyon friss csapat, abszolút egy korosztály vagyunk. Az idei tagok között van egyebek mellett Puskás Peti a The Biebersből, Lóci a Lóci Játszikból, Kama a Mary Popkidsből és Schoblocher Barbi a Blahalouisianából. A Crew-tagok azonban nem zsűriznek, nem adunk bírálatokat, ez sokkal inkább a támogatásról szól. Minden zenekar választ magának egy segítőt, én az Apey & The Pea mentora leszek, őket látom el tanácsokkal. A végső döntés azonban nem rajtunk múlik, inkább a közönség dönti el a zenekarok sorsát.
Mit gondolsz, miért fontos, hogy szakmai zsűri is értékelje a bejutottakat?
L.V.: Nagyon fontosnak tartom ezt a kezdeményezést, hiszen anno mi is kaptunk egy lehetőséget, amelyet most így szeretnénk továbbadni. Mi is előzenekarként kezdtük, végigjártuk a ranglétrát, játszottunk a Szabó Balázs Bandája, a Kistehén Tánczenekar és a hiperkarma előtt is. Fontosnak tartom, hogy a közönség is lássa, mennyire megdolgoznak ezért a zenekarok, milyen utat kell végigjárniuk, mielőtt elérkeznek egy Budapest Park-headliner show-ig.
Fischer Viktória
Fotó: Hegyi Júlia Lily
