Körösi Mihály alpolgármester az MTI-nek elmondta, március 18–20. között Mezőberényben rendezik meg a Petőfi Sándor nevét viselő középiskolák találkozóját, ahol foglalkoznak Orlai Petrics Soma életével, művészetével. (A költő és a festőművész másod-unokatestvérek és jó barátok voltak.)

Április 20–22. között a békési város ad otthont a Petőfi-emlékhelyek találkozójának.

Ezen azok a települések mutatják be helyi nevezetességeiket, a költőhöz való kapcsolatukat, amelyeken Petőfi Sándor élete során megfordult. „Mezőberényben írta utolsó versét, innen indult Bem apó seregébe” – mondta Körösi Mihály, hozzátéve, hogy kiemelten Petőfi és Orlai viszonyával szeretnének foglalkozni a rendezvényen.

Nyáron a Kerékpárral őseink földjén elnevezésű túrasorozaton a szlovák ősök földjét fedezik fel az Alföld Turista Egyesülettel közösen, ugyanis a Petrics család onnan érkezett Békéscsabán át Mezőberénybe.

A legjelentősebb eseményt a művész születésnapjára, október 22-re időzítik. A mezőberényi városháza dísztermét díszíti Orlai nagyméretű, 1869-ben született, Coriolanus című festménye. Emellé kapják meg tartós kölcsönbe a Szépművészeti Múzeumtól a Szent Margit zárdába vonulása képet, amelynek a restauráláshoz a város is hozzájárul. A Janus Pannonius Múzeum pedig a Zách Felicián című festmény digitális változatát adja oda a városnak, amely alapján vászonkép-másolatot készíttetnek ugyancsak a díszterembe – mondta az alpolgármester.

Az eseményt egy konferencia zárja aznap, amelyre meghívják mások mellett Keserű Katalint, az ELTE professzorát, aki monográfiát írt Orlai művészetéről; Galamb Zsuzsa művészettörténészt, aki falkutatásokat végez a mezőberényi kastélynál, illetve a Szépművészeti Múzeum illetékes munkatársait.

Erre az alkalomra tervezi magánkiadásban újra megjelentetni Körösi Mihály saját művét, a Képek Orlai Petrics Soma életéből című, eredetileg 2005-ben megjelent életrajzi kiadványt.

A városban emellett plakátok, QR-kódos, térképes tájékoztatók hívják fel a lakosság és az ide látogatók figyelmét az Orlai-évfordulóra. Óvodásoknak kifestőkönyvet terveznek kiadni; általános iskolásoknak városismereti vetélkedőt szerveznek; az Orlai Petrics Soma Könyvtár, Muzeális Gyűjtemény és Művelődési Központ pedig pályázatot ír ki vers és próza műfajban.

A 2022-es rendezvénysorozat előzménye lesz a jövő évi, az újratelepítés 300. évfordulójára emlékező egész éves programsorozatnak.

Orlai Petrics Soma felvidéki eredetű evangélikus szlovák családban született 1822. október 22-én Mezőberényben, Petrics Soma néven. Orlai művészneve 1853-tól vált hivatalossá. Jogi tanulmányokat folytatott, 1846-ban Pestre ment jurátusnak. Ott kezdte látogatni Marastoni Jakab festőiskoláját; majd a mezőberényi kötődésű Wenckheimné Orczy Terézia anyagi támogatásával 1846–48 között Bécsben az akadémián tanult festészetet.

Orlai Petrics Soma Petőfi Mezőberényben című festménye.
Forrás: Wikimedia Commons
1847–48 telén fogott hozzá első jelentős, nagy méretű, történelmi témát feldolgozó művéhez, az István király és az orgyilkos címűhöz, mellyel megteremtette a történelmi festészet műfaját Magyarországon.

Debrecenhez kötődik azon portrék kiállítása, melyek témaadói a cívis város polgárai, a szabadságharc résztvevői voltak. Ezzel is újat hozott: ez volt az első egyéni gyűjteményes tárlat Magyarországon.

Az első hazai történelmi körkép megalkotása is az ő nevéhez kapcsolódik, ez az 1864-ben alkotott Emese álma című.  

Tüdőbetegsége egyre inkább elhatalmasodott rajta. 1877-ben meghalt leánya, rá egy évre fia. Feleségének lába a téli temetői térdepelések miatt „csúzt kapott”, amputálni kellett s belehalt. Orlai három héttel élte túl feleségét, 1880. június 5-én, életének 58. évében halt meg Budapesten.

A nyitóképen Orlai Petrics Soma Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című költeményéhez készült illusztrációja.