Mi kapcsolja össze Grieg, Hartmann és Mozart műveit? Az élő hagyomány. A bécsi klasszika üstökös óriása, Mozart egyik leghíresebb – Jupiter nevét viselő – szimfóniájában Michael Haydn ellenpontozó művészetét vagy gregorián dallamtöredékeket idézve koronázza meg 1788-ban fenséges zenéjével a szimfónia műfaját. A romantikus norvég komponista, Grieg 1884-ben megírja békés, nosztalgikus szvitjét nemzeti költőjük, Holberg születésének bicentenáriumára, ezzel a neoklasszikus stílusirányzatnak előhírnökévé válik. Ugyanennek a visszatekintésnek a követe Hartmann: 1939-ben írja szívbemarkoló neoklasszikus hegedűversenyét, amely az elkerülhetetlen jövőképtől riad vissza a háború előtti Németországban. Az összekapcsolódó európai zenetörténet letéte ez, amelynek mi is máig részesei vagyunk.

Kelemen Barnabás
Fotó: Emmer László

A koncerten szólistaként és hangversenymesterként közreműködik Kelemen Barnabás hegedűművész, aki briliáns technikájával és vibráló, szenvedélyes játékával hódította meg a világ legnevesebb koncerttermeit. Sokoldalú és nyitott egyéniségként kiváló szólista és kamarazenész, fesztiválok művészeti vezetője és neves intézmények pedagógusa, néhány éve pedig karmesterként is tevékenykedik. Munkáját számos rangos elismeréssel, többek között Kossuth-díjjal jutalmazták. Kiváló stílusérzékének és széles körű technikai tudásának köszönhetően magabiztosan mozog a teljes hegedűirodalomban. Repertoárja így rendkívül változatos, a korai barokk, a klasszikus, a romantikus és a 20. századi daraboknak is hiteles előadója.

Nyitókép: Anima Musicae Kamarazenekar. Forrás: Anima Musicae Kamarazenekar