Arany János jó pillanatban született: a 200. évfordulóval nagy irodalmi bummba csöppent bele, és a kortárs irodalmi reflexiói is rendkívül élénkek ? nyitotta meg a kerekasztal-beszélgetést dr. Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi igazgatója.
Arany ma is ?működik? ? ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy számtalan átirat születik a műveiből kortárs irodalmárok tollából. Bár ezt nem minden kortárs szerzőnk pártolja. ?Az átiratok olyan mederbe kényszerítenek, amelyben én mint csermely nem tudok áramolni, mert nem ugyanaz a mondanivalónk, a motivációnk a másik költővel? ? osztotta meg személyes élményeit a hallgatósággal Térey János író, költő, drámaíró, műfordító. Hozzátette, hogy ő nem az emlékévekben hisz, hanem a szerzőkben. ?Emlékéven kívül sokkal többet olvasom Aranyt, mert olyankor nem érzem házi feladatnak? ? jegyezte meg.
Az emlékév érdeme azonban elvitathatatlan, hiszen lehetőséget ad arra, hogy kitáguljon azok köre, akik Arannyal foglalkoznak ? hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen.
Eszes Valéria magyartanár, a budapesti Eötvös József Gimnázium igazgatóhelyettese szerint az emlékév önmagában nem jelent újdonságot Arany műveinek tanítását illetően, de lehetőséget ad a kapcsolatteremtésre: arra, hogy pedagógusok összekapcsolják a kortársakkal Arany munkásságát. Természetesen nem csak az emlékévben lehet ezt megtenni, mint ahogy több tanár korábban is így tett, ám van, akinél ez az évforduló adott erre alkalmat.
Dr. Szilágyi Judit, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmuzeológusa szerint Arany János amellett, hogy cél, eszköz is tud lenni, hiszen kevés olyan irodalmi alak van, akit muzeológiai célokra lehet ?használni?. Példaként az Arany 200 buszt hozta fel, amely vidéki, kistelepülésekre látogat el ? oda, ahova kultúra ritkán jut el ?, és Arany János költészetével, alkotásaival ismerteti meg az ott élőket. Az Arany 200 busz eddig 42 helyszínen járt már, és még legalább ennyit terveznek a következő egy évre. A buszban egyebek mellett kihajtható fatáblákon Arany-balladák olvashatók, illetve az utókor Arannyal kapcsolatos reflexiói láthatók.
Eszes Valéria azt mondta: nincs olyan ember, aki élete során ne találkozott volna Arannyal, így a költő azon kevés irodalmi alakok között van, akik mindenki számára jelentenek valamit. Legalább egy olyan vers van, amelynek világa, dallama, nyelvezete minden magyar ember számára ismert ? tette hozzá Kalla Zsuzsa.
Dr. Szilágyi Judit ugyanakkor úgy vélte: az átlag magyar ember Arany Jánost elsősorban az utcanevekből, a szobrokból ismeri ? mindenesetre gyerekkorától része a hétköznapjainak, de nem biztos, hogy a nyelvének, a kultúratudatának is.
Térey János kapcsolódva az előtte szólókhoz kiemelte, hogy egy kiskamasz számára nem annyira ?eladható? Arany János, mint mondjuk Petőfi Sándor. ?Petőfi sokkal átjárhatóbb, mint Arany János ? egyrészt a sorsa miatt, hiszen Petőfi fiatalon halt meg csatában, előtte odamondogatott, keménykedett, elég vadul házasodott, szerelmi élete is pont a csúcson ért véget? Petőfi hagyományozhatóbb, érhetőbb egy kiskamasz számára, miközben Arany úgy él a köztudatban, mint egy bajszos konzervatív nagyapó. Arany művei nem ragadják meg a gyerekeket ebben a korban, hiszen a nyelvi finomságok iránt még teljesen érzéketlenek. A Toldiból sem sokat értenek, a János vitézből viszont mindent? ? magyarázta az irodalmár.
E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főmuzeológusa, az Arany-emlékév múzeumi kurátora elmondta: az emlékév kapcsán lehetett pályázni arra, hogy határon túli iskolások látogassanak el a PIM Arany-kiállítására, illetve azokra a budapesti helyszínekre, amelyek Arany Jánoshoz kötődnek. A kormány támogatásának köszönhetően ezt mintegy hétezer gyerek tudta/tudja igénybe venni.
A fejlesztéseket illetően kiemelte, hogy Nagykőrösön 2018 márciusára megújul az Arany-múzeum, Nagyszalontán rendbeteszik a Csonka-tornyot, illetve az ott lévő ? legrégebbi ? Arany-kiállítást. Debrecenbe visznek a költőhöz kapcsolódó tárlatot, Szolnokon a néprajz és Arany kapcsolatát veszik górcső alá a muzeológusok, október 21-én pedig a Magyartanárok Egyesülete szervezésében tartanak egy Arany-konferenciát, ahol a költő műveinek tanításáról ? új módszerek tükrében ? lesz szó, és továbbra is szerveznek Arany-sétákat Budapesten. Az Osiris Kiadó újra kiadja Arany János össze költeményét, és a színházak is készültek/készülnek különböző, a versein alapuló produkciókkal: az Örkény Színház Aranyozás című estje mellett két Toldi-előadást is láthat a közönség, valamint Vecsei Miklós, a Vígszínház színészének Arany-előadása is megtekinthető a teátrumban. Emellett remélhetőleg 2018 júliusáig több idegen nyelven is megjelennek Arany versei.
E. Csorba Csilla érdekességként megosztotta a jelenlévőkkel, hogy nemrég bukkantak rá egy Arany-karikatúrára, amely az irodalomtörténészek elől ?menekülő? költőt ábrázolja és egy versike is tartozik hozzá, valamint ráleltek Arany családi képére is, mely bár minden tankönyvben szerepel, az eredeti felvételt eddig nem látta senki.
Szíjjártó Anita
Fotó: Kőmives András
