A magyar nézőket egészen a hétvégéig az orosz filmek világába repíti az Uránia Nemzeti Filmszínház, hiszen tizenkét alkotáson keresztül mutatja be a Moszfilm filmstúdió történetét és aktuális helyzetét. A Moszfilm Napok keretében a legújabb produkciók mellett filmtörténeti ritkaságokat is vetítenek, köztük egy élőzenével kísért némafilm-előadást, korszakalkotó zenés vígjátékokat, valamint a monumentális és vásznon ritkán látható Háború és békét. Tolsztoj regényének adaptációját a korabeli magyar szinkronnal, celluloidról láthatják a nézők.
A filmnapok megnyitója előtt május 8-án, csütörtökön ?Az orosz film- régen és ma? címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést, amelyen a Moszfilm két igazgatója, Szvetlana Piljova és Vlagyimir Rjaszov, Vitalij Kiscsenko színművész, Geréb Anna filmtörténész, Lugossy László filmrendező és Forgács Iván filmtörténész vettek részt.
A rendezvényt Halász János kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg, aki úgy fogalmazott, hogy a Moszfilm olyan legendás műhely, mint a nagy hollywoodi stúdiók, ahol már kilencven éve kitűnő filmek készülnek, amik még a szocializmus idején is utat törtek maguknak, és a rendszerváltás óta is méltó párjai az európai és amerikai alkotásoknak.
Csütörtök este elsőként a 2012-es év legjobb orosz film díjával elismert Fehér Tigris című háborús drámát láthatta a közönség, és találkozhatott Karen Sahnazarov filmjének egyik főszereplőjével, Vitalij Kiscsenko-val is.
A film a II. világháború idején játszódik, és egy harckocsi vezetőt állít a középpontba, akinek egy súlyos égési sérülést túlélve rögeszméjévé válik, hogy felkutatja a titokzatos Fehér Tigrist, az ellenséges harckocsit, ami kilőtte a tankját. Az alkotók a film előtt úgy nyilatkoztak, hogy a Fehér Tigrissel nem a háború borzalmait, hanem inkább a filozófiáját akarták bemutatni.
A Moszfilm Napok programja gyakorlatilag az egész 20. századon végigvezeti a nézőt, a filmek mellett pedig az Uránia kávéházában látható kiállítás is megidézi a híres orosz filmstúdió múltját.
