A Saul fia több mint egy tucat díjat nyert már, köztük a cannes-i filmfesztiválon a zsűri Nagydíját, a napokban pedig Golden Globe-díjat kapott a legjobb idegen nyelvű alkotások között. A filmet az elmúlt időszakban számos tekintélyes amerikai filmes szervezet díjazta. A nagy presztízsű National Board of Review of Motion Pictures (NBR), a Los Angeles-i, a New York-i, a bostoni és a washingtoni filmkritikusok is az év legjobb külföldi filmjének szavazták meg Nemes Jeles László első mozifilmjét. A rendezőt az elsőfilmesek között díjára jelölte az amerikai rendezők céhe (DGA).

saul_3

A Laokoon Filmgroup gyártásában készült alkotás vezető producere Sipos Gábor és Rajna Gábor, főszereplője Röhrig Géza. Nemes Jeles László filmjét Magyarországon már több mint százezren látták, és továbbra is megtekinthető a mozikban.

 

?Minden kamasznak látnia kell ezt a filmet, nem azért, hogy tele legyenek a mozik, hanem mert sokakból hiányzik az empátia” – fogalmazott Nemes Jeles László január 14-ei budapesti sajtótájékoztatóján. A jelölésről szólva kiemelte: különösen sokat jelent, mert azt jelzi, hogy elsőfilmes is kerülhet ilyen kiváltságos helyzetbe. Egy kérdésre válaszolva azt mondta a filmmel szembeni ellenséges internetes kommentekről, hogy csupán annyit jelentenek “mintha valaki felvenne egy hangversenyt, aztán összevágná belőle a köhögéseket?.

Az elmondhatatlant mutatták be

 

Nemes Jeles László a film fogadtatásáról szólva arról is beszélt, hogy több mint száz közönségtalálkozón vett már részt, és sokan osztották meg vele, hogy félve ültek be a filmre, mert attól tartottak, hogy a látvány sokkolni fogja őket. Olyanok is akadtak közöttük, akik maguk is túlélők, és azt mondták, a film hangot adott mindannak, amit eddig nem tudtak elmondani.

 

A film hangmérnöke, Zányi Tamás, aki szintén több rangos elismerést vehetett át a Saul fiáért, elmondta, hogy a rutin, az inspiráció, valamint a díszlet mellett sok színész a hangjával is hozzájárult a hangkép kialakításához. Nem hangjátékot készítettek, mindig a filmmel együtt haladtak. Nem filmes effektusként, magamutogatóan alkalmazták a hangokat, hanem mindvégig a hitelességre törekedtek – tette hozzá. Arról is beszámolt, hogy egy amerikai hangmérnök azzal kereste meg, hogy szeretné beilleszteni a tananyagba a Saul fiát.

Havas Ágnes, a filmet finanszírozó Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója bejelentette, hogy megállapodást kötöttek az alkotás amerikai forgalmazójával, a Sony Pictures Classicsszal arról, hogy a Filmalap hozzájárul a film amerikai kampányához. A Sony már eddig is több százezer dollárral támogatta a Saul fiát – emlékeztetett a Filmalap vezetője.

 

Vági Zoltán, a film történész szakértője úgy vélte: ?A film nemzedékek gondolkozását fogja alakítani?. A holokausztkutató szerint a Saul fia műfaját tekintve nem dokumentumfilm, hanem játékfilm, ?fikciós realizmusként? lehetne meghatározni. Rajk László díszlettervezővel együtt voltak a felelősek azért, hogy minden hiteles legyen a filmben. Amikor a kész filmet megnézte, úgy érezte, ő is ott van a lágerben, ?ha a többi néző is úgy érzi, akkor sikeres a film? – mondta.

saul_2


A díszletet csak a színész látja, a néző nem

 

Rajk László a film különleges perspektívájával és eredeti látásmódjával kapcsolatban kifejtette, hogy a filmtörténet látványvilágát három részre osztaná: az elsőben a Ben Hur-jellegű filmek készültek hatalmas díszlettel, amit láttak a színészek, a rendező és a közönség is. A másodikban emberek kék vagy zöld dobozban dolgoztak, a rendező és a színészek nem látták a díszletet, csak a néző, a harmadik szakasz pedig, ami most elkezdődött, ennek éppen a fordítottja: a díszletet a rendező, az operatőr, a színész látja, a közönség viszont nem.

?A filmtörténet egy olyan szakasza indult el, amikor igazán érződik a filmkésztés ‘sajátszerűsége’. Ez a film bizonyítja, hogy az emberi arcjáték, az emberi testmozgás, a hangok, zörejek, kiáltások hozzásegítenek ahhoz, hogy megértsük ennek a szörnyű halálgyárnak a tereit. Tényleg olyan szakasz a filmes látványvilágban, amikor minden együtt működik, és elmondható, hogy a filmkészítés csapatmunka, mindenkinek a tudására szükség van ahhoz, hogy egy ilyen film készülhessen? – foglalta össze Rajk László.

Sipos Gábor, a Saul fia egyik producere elmesélte, hogy a film alkotói, akik nemrég tértek haza Los Angelesből a Golden Globe-díj átvétele után, francia pezsgőt bontottak, és együtt drukkolva várták az Oscar-jelölések bejelentését. Mint fogalmazott, a jelölést a legnagyobb megtiszteltetésként értékelik.
 

saul1

?Egy gyémánt van a kezünkben?

 

Az MTI-nek azt mondta: pillanatnyilag a Saul fia sikere szakmai pályafutásának legnagyobb csúcsa. ?Amikor először láttuk az összevágott verziót, felhívtuk a rendezőt, és azt mondtuk neki: egy gyémánt van a kezünkben, csak tudnunk kell vele élni. Az gondolom, az alkotói csapat az első pillanattól teljes hittel és nagyon nagy odafigyeléssel dolgozott a filmen. Sok fiatalnak készült, reméljük, hogy valóban nemzedékekre lesz nagy hatással.?


Hozzátette: a nyáron már szerveztek fiatalok számára vetítéseket, és újabbakat is terveznek a gimnazista korú közönségnek. ?Az gondolom, hogy be fog íródni a filmtörténeti könyvekbe? – mondta Sipos Gábor.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Saul fiát csaknem nyolcvan országban vetítik vagy fogják vetíteni – az Egyesült Államokban több száz moziban -, és Magyarországon, ahol már több mint százezer nézője volt, január 14-től több mint húsz filmszínház ismét műsorra tűzi. A film később DVD-n is megjelenik.

 

Szabó István Mephisto című drámája a mai napig az egyetlen Oscar-díjas magyar játékfilm. Legutóbb 1989-ben jelöltek magyar filmet Oscar-díjra, Szabó István Hanussen című alkotását, ugyancsak a legjobb idegen nyelvű filmek között.

MTI

Fotó: MTI/Marjai János