Szabó Istvánt első próbálkozásra felvették a Színház ? és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakára. A főiskolán készített kisfilmjei sajnos elvesztek, köztük az az alkotás - egy plakátragasztásról szóló némafilm -, amit később egy interjúban első rendezésének nevezett. Koncert című vizsgafilmjével már díjat is nyert egy nemzetközi fesztiválon.
Elsőször a Híradó és Dokumentumfilmgyárban kezdett dolgozni asszisztensként. Első filmje, a Variációk egy témára a háborúval foglalkozott. Pályája kezdetén a lengyel és a francia filmművészet új hullámának hatására kibontakozott magyar ?új hullám? egyik vezéregyénisége lett. A kezdetekben saját nemzedéke, később Kelet-Közép-Európa közelmúltja és jelene, annak politikai és morális problémái kerültek művei középpontjába. Első nagyjátékfilmje, az Álmodozások kora nagy sikernek bizonyult, ezt követték további munkái, az Apa és a Szerelmesfilm.
A nyolcvanas években ismerkedett meg Manfred Durniok német producerrel, filmjeinek egy nyugat-berlini vetítéssorozata alkalmával. A férfi felkérte egy televíziós film elkészítésére, majd a munka befejezése előtt ajánlatot tett Klaus Mann Mephisto című regényének megfilmesítésére is. A forgatókönyvet Szabó közösen írta Dobai Péterrel, a címszerepet pedig Klaus Maria Brandauer osztrák színészre bízta, akinek alakítása nagyban hozzájárult a film sikeréhez is. A Mephisto lett az első magyar játékfilm, ami Hollywoodban Oscar-díjat nyert a legjobb külföldi film kategóriában.
Szabó István a színpadon is többször rendezett, külföldön és Magyarországon egyaránt. Itthon először Müller Péter Lugosi- A vámpír árnyéka című darabját rendezte meg a Madách Színházban, amelyben Darvas Iván játszotta a főszerepet.
A kilencvenes évektől kezdve igazi világsztárokkal dolgozott együtt a filmjein: Glenn Close (Találkozás Vénusszal), Rachel Weisz és Ralph Fiennes (A napfény íze), Stellan Skarsgaard (Szembesítés), Anette Bening és Jeremy Irons (Csodálatos Júlia) mind a kamerája elé álltak. Az utóbbi években több magyar produkciót is készített, két híres magyar regény megfilmesítését is ő dirigálta: a Rokonok 2006-ban, Az ajtó pedig 2012-ben került a mozikba.
Forrás: wiki
