Egy korai emberfaj 1,8 millió éves fogát találták meg egy grúz ásatáson. A régészek úgy vélik: a felfedezés igazolja, hogy a régió az egyik legkorábbi otthona volt Európában az ősi emberi közösségeknek.

Az ásatás a grúz fővárostól, Tbiliszitől száz kilométerre délnyugatra fekvő Orozmani település közelében folyt. Ez a Dmanisi régészeti lelőhely közelében található, ahol két évtizeddel ezelőtt 1,8 millió éves emberi koponyákat találtak.

Az afrikai kontinensen kívül a dmanisi leletek voltak a legrégebbi ilyen jellegű emberi maradványok, amelyekre valaha rábukkantak. A felfedezés megváltoztatta a korai emberi evolúcióról és a vándorlási szokásokról kialakult tudományos álláspontot.    

A régészek szerint a Dmanisitől 20 kilométerre talált fog szintén azt bizonyítja, hogy a Dél-Kaukázus hegyvidéki területe lehetett a korai emberek egyik legősibb otthona az Afrikából történt kivándorlás után.

Giorgi Bidzinashvili, az ásatás vezetője elmondta, hogy szerinte a fog a Dmanisinál talált két, csaknem ép, 1,8 millió éves megkövesedett koponya, Zezva és Mzia egyik rokonának maradványa lehet.

Az ásatásban részt vevő, a fogat megtaláló Jack Peart brit régészhallgató megfogalmazása szerint a felfedezés Grúzia és az Afrikát 1,8 millió évvel ezelőtt elhagyó ember történetének szempontjából is óriási jelentőségű. „Ez megerősíti, hogy Grúzia valóban fontos hely a paleoantropológia és általában az emberiség története szempontjából” – fűzte hozzá.

A világ legrégebbi homofosszíliái körülbelül 2,8 millió évvel ezelőttről származnak Afrikából. A korai ember, a vadászó-gyűjtögető Homo erectus (felegyenesedett ember) valószínűleg kétmillió évvel ezelőtt kezdett elvándorolni Afrikából. Kínában korábban már felfedeztek mintegy 2,1 millió évesre becsült ősi eszközöket, de a grúziai leletek a legősibb Afrikán kívül talált emberi maradványok.

Fotók forrása: Dmanisi önkormányzata