A város, amelyben nagy, piramis alakú épületeket, kőoszlopokat, három teret és más építményeket is találtak, az INAH tudósai szerint feltehetően fontos településközpont lehetett ezer évvel ezelőtt.
Az intézet a településnek az Ocomtun nevet adta, amely a Yukatán-félsziget maja nyelvén kőoszlopot jelent. A város a régészek szerint i. sz. 250 és 1000 között lehetett a félsziget középső, alföldi régiójának jelentős központja. A Balamku ökológiai természetvédelmi területet, ahol a várost felfedezték, március és június között vizsgálták LiDAR radartechnológiával ősi romok után kutatva a dzsungelben.
A maja civilizáció, amelyet fejlett matematikai tudásról árulkodó naptárairól is ismerünk, Mexikó délkeleti részén és Közép-Amerika más részein virágzott. A birodalom azonban évszázadokkal a spanyol hódítók megérkezése előtt összeomlott. Ivan Sprajc, a kutatáson dolgozó régész elmondta, hogy az ocomtuni lelőhely egy magaslaton található, amit vizes élőhelyek vesznek körül. Az egykori város területén több piramisszerű építményt is találtak, volt közöttük 15 méter magas is a régész szerint.
A városban labdapálya is volt. Egy Napot ábrázoló kaucsuklabdát kellett kéz használata nélkül, könyökkel, térddel vagy másképp a pályán keresztül a falból kiálló kis kőkarikába juttatni. A játék a régészek szerint nem a szórakozást szolgálta, hanem vallási háttere lehetett. A város La Riguena folyó közelében fekvő részén a régészek központi oltárokat is találtak.
Az épületek állapotából ítélve a város valószínűleg i. sz. 800–1000 körül kezdett hanyatlani politikai és társadalmi okokból, a maja birodalom bukásával egy időben.
Nyitókép: Ősi maja civilizációból hátramaradt romok a Balamku ökológiai természetvédelmi zónában, ott, ahol most az Ocomtun elnevezésű település romjait is felfedezték. Fotó: Richard Maschmeyer / Robert Harding RF / robertharding via AFP
