"Csak egy ember vigyázza Dastvart" ? nyilatkozta a neve elhallgattatását kérő tisztviselő. "A fosztogatók többször megrohamozták a várost, megkötözték az őrt, majd szépen kifosztották az ősi sírokat. Senki sem tudja pontosan, hogy hány műkincsnek veszett nyoma, de mivel a terület nagy része még feltáratlan, bizonyára nem üres kézzel távoztak" ? tette hozzá. A tisztviselő emlékeztetett: semmilyen pénz nincs elkülönítve a régészeti lelőhelyek feltárását követő időszakra, azaz a megóvásra.
A város az ószövetségi Elam, a Perzsa-öböltől északra és a Tigris alsó folyásától keletre fekvő vidék része volt. A pontuszi király, I. Mithridatész (i.e. 171-138) foglalta el a területet, mielőtt Babilóniát leigázta volna. A területen először 1968-ban folytattak ásatást az iráni Ali-Akbar Sarafraz vezetésével. A feltárás során téglából épült sírok, kemencék és agyagedények kerültek elő. Később még négy régészeti idény kezdődött (1984, 1988, 1993, 1998), ekkor Anahiti, a termékenység, valamint Mithrász, a világosság istenének büsztjeit sikerült felszínre hozni.
Az Iráni Kulturális Örökségi, Turisztikai és Ipari Szervezete megtiltotta az iráni régészeti lelőhelyeken dolgozó szakembereknek, hogy a sajtó rendelkezésére álljanak. A verdiktre azt követően került sor, hogy az archeológusok több olyan interjút is adtak, amely az iráni települések lerombolását érintette.
