Közös ügyeket talált a Magyar Színházi és a Magyar Teátrumi Társaság

A Magyar Színházi Társaság (MSZT) elnöksége múlt év végén kezdeményezett közös elnökségi ülést a Magyar Teátrumi Társasággal (MTT) azért, hogy a két szervezet között elinduljon a szakmai párbeszéd. Erre a közös elnökségi ülésre október 10-én került sor a Nemzeti Színházban. A két társaság vezetősége egyetértett abban, hogy a hazai színházakat érintő döntésekre, kihívásokra, változásokra közösen kell reagálniuk, és minden javaslatnak a színházi közösség egészét kell szolgálnia.

fdd947b5-1822-4656-8c72-275e486bc406.jpg
A Magyar Nemzeti Színház épülete. Fotó: Róka László / MTI

A Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság elnöksége csütörtökön közös közleményt adott ki az eseményről, melynek szövegét – kérésükre – változtatás nélkül közöljük.  

A két jelentős hazai színházi szakmai szervezet előzetesen megállapodott azokról a témákról, amelyekről az első szakmai egyeztetésükön beszélnének: előadó-művészeti törvény módosítása, független színházak helyzete, kulturális ágazati bérfejlesztés, előadó-művészeti életpályamodell, művészeti felsőoktatás, szakmai rendezvények.

Az előadó-művészeti törvény módosítása és aktualizálása kapcsán

az elnökségek tagjai egyetértettek abban, hogy szükség van önálló ágazati jogszabályra, ehhez azonban – reagálva például az előadó-művészet aktuális kihívásaira

– olyan új normaszöveget kell megalkotni, amely erősíti és támogatja az előadó-művészeti szervezetek működését, illetve érdemes megvizsgálni, mely működési forma biztosítja legjobban a kiszámítható működést.

A megbeszélésen szóba került az előadó-művészeti életpályamodell is, amellyel kapcsolatban a két szervezet elnöksége egyetértően leszögezte: minderről széleskörűen, más szakmai szervezetek bevonásával és az MMA részvételével érdemes egyeztetni. Ahhoz, hogy sikeres legyen az életpályamodell bevezetése, a két szervezet vállalta, hogy szakmai hátteret – munkabizottságokat – biztosít a kidolgozásához. Szeretnék, ha 2026 tavaszára a széles körű és transzparens előkészítő munka után komplex javaslatcsomagot tehetnének a döntéshozók asztalára.

Mindkét szervezet fontosnak ítéli meg az ágazati bérfejlesztés irányába tett kormányzati erőfeszítéseket. Ugyanakkor – szakmai képviseletként – megnyugtatónak tartanák a minimálbér emelkedése feletti kulturális bérnövekedést.

A két elnökség megállapodott abban, hogy tematikus megbeszélésekkel – az előadó-művészeti szféra finanszírozásáról, illetve ezzel összefüggésben is a független színházak helyzetéről, valamint a művészeti felsőoktatásról – folytatják tovább az egyeztetéseket.

Ez is érdekelheti

A színház nem elválaszt, hanem összeköt – hangsúlyozza a Magyar Színházi Társaság

Közleményt adott ki a színházi világnap alkalmából a Magyar Színházi Társaság. A szervezet üzenetének központjában az áll, hogy a színháznak újjá kell teremtenie a párbeszéd lehetőségét.

Gobbi Hilda nagyvonalú anyagi felajánlásából született az egyik legfontosabb színházi szakmai díj

Gombos Judit, Urbanovits Krisztina, Gados Béla, Sirkó László Aase-díjat kapott, Horváth János Antalé a Prológ díj, Szinai Eszteré a Bálint Lajos-vándorgyűrű.

Bodor Johanna lett a Magyar Színházi Társaság elnöke

Csaknem egyhangúlag választotta elnökké Bodor Johanna táncművészt, koreográfust, színházi alkotót, írót, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját a Magyar Színházi Társaság. Ő az első női vezető a szakmai szervezet élén.

Ahol a színháznak városa, a városnak színháza van

Magyar Színházi Társaság Jó kérdés beszélgetéssorozatán Miskolc színházi élete került fókuszba az aktuális évad és a jubileumok tükrében. A Miskolci Nemzeti Színház igazgatóját, Béres Attilát, a Csodamalom Bábszínházat vezető Temesvári Évát és Stuber Andrea színikritikust kérdezte Seres Gerda.