Elmaradt a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Müpa évadának második fele, a Wagner-napok. Mi jelentette a Müpa számára a legnagyobb nehézséget az elmúlt hónapokban?

Mindannyiunk számára embert próbáló volt ez az időszak, ám a legnagyobb veszteség, azt gondolom, hogy a közönséget érte, hiszen le kellett mondaniuk az élő koncertekről. Az élményeket az online felületünkön igyekeztünk pótolni: regisztráció nélkül elérhetővé tettük az archív felvételeinket, majd elindítottuk a Müpa Home sorozatot, amelyben akkor mutattuk be a különböző műfajú produkciókat, amikor az irántuk érdeklődők azt élőben hallhatták volna a termeinkben. Virtuális hangversenytermet „nyitottunk” az emberek nappalijában, otthon. Sikerült megvalósítani egy régi vágyunkat is: az Európai Koncerttermek Szövetségének tagjaként évek óta szorgalmaztam egy közös online platform létrehozását, amely lehetővé teszi, hogy egymás koncertfelvételeit streameljük a saját közönségünknek. Ez most megvalósult, a 22 koncertterem jelentős része – az amszterdami Concertgebouw-tól kezdve a Philharmonie de Paris-n át a hamburgi Elbphilharmonie-ig – csatlakozott a kezdeményezéshez.

A közönség is visszaigazolta mindezt: rengeteg megható, hálás üzenetet kaptunk, amelyben megköszönték, hogy nem hagytuk magukra őket. A sorozat tizennégy hete alatt összesen 90 előadás került műsorra, ez több mint 148 órányira adásidő. Minden szempontból kivételes teljesítmény, ráadásul a világ számos pontjáról nézték a közvetítéseket, Magyarország mellett Németországból, Franciaországból, az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból, de Ecuadorból, Ausztráliából, Kanadából és Japánból is. Azt remélem, ezt valamilyen formában folytatjuk és tovább tudjuk fejleszteni. Meggyőződésem ugyanis, hogy minden krízisben ott van a fejlődés lehetősége. A térség egyik legismertebb kulturális központjaként felelősek vagyunk a művészeinkért, a nézőinkért, a szakembereinkért. Persze minden kreativitásunkra, tudásunkra és rugalmasságunkra szükség van, hogy olyan új megoldásokat és formákat dolgozzunk ki, amelyek a kihívások közepette a legjobban szolgálják a kulturális szektort.

Most újranyit a Müpa, de még csak autósmoziként, a parkolóból hallgathatjuk-nézhetjük a bent zajló koncerteket. Ez az első lépés?

A járványügyi veszélyhelyzet idején is folyamatos készenlétben voltunk, az első pillanatoktól kezdve konzultáltunk az érintett szakemberekkel és hatóságokkal: A, B és C verziókat dolgoztunk ki az újranyitás feltételeit latolgatva. Felmerült, hogy mi lesz, ha a művészek már felléphetnek, de nézőket nem engedhetünk be. Ez indította el azt a folyamatot, amelynek eredménye a július elején indult Müpa Autósmozi projekt, ahol a művészek élőben lépnek fel a Fesztivál Színház színpadán, a hallgatók pedig a felszíni parkolóban felállított kivetítőn nézik-hallgatják a koncertet. Ez kényelmes és biztonságos élmény, hiszen a nézők autóban ülve élvezhetik a zenét, miközben mégis mást nyújt, mint az otthoni monitoron sugárzott felvételek.

Úgy gondoltuk, ez egy izgalmas első lépés a valódi nyitás, a közönséggel való élő kapcsolatfelvétel irányába. Az autósmozi formátumban van egyfajta nosztalgia, amit már csak a hangulata miatt is érdemes kipróbálni, ám ami a legfontosabb a mi esetünkben, hogy alkalmat teremt kiváló művészeinknek arra, hogy újra színpadra álljanak; a közönségnek pedig, hogy rendhagyó módon ugyan, de ismét átélhesse a Müpa-élményt. Ezzel is segíteni szeretnénk az előadó-művészeti szektor fokozatos újraindulását.

Fotó: Csibi Szilvia

A 15. évad alkalmából júniusban Zeneműpályázatot hirdettek. Nem szokatlan, hogy a Müpában ősbemutatót tartanak, de ilyen volumenű pályázat még nem volt. Mi a célja?

A jazztől a musicalen át a kórus- és nagyzenekari művekig összesen 13 zeneművészeti kategóriában várunk alkotásokat. A kiírás nem csak a Müpát tekintve egyedülálló, a közelmúlt legszélesebb műfaji spektrumú hazai zeneműpályázatáról van szó. A Müpa a kezdetek óta küldetésének tekinti, hogy teret biztosítson a kortárs alkotóknak. Számos nagy sikerű mű megszületéséhez járultunk hozzá az elmúlt 15 évben, így nem volt kérdés, hogy egy ilyen nehéz időszakban is mindent megteszünk azért, hogy a művészeknek lehetőséget biztosítsunk az alkotásra. A pályázaton a már ismert és elismert szerzők kompozíciói mellett az új, friss hangokat is várjuk. Azt reméljük, hogy minden kategóriában több olyan minőségű és erejű alkotás születik, amelyeket a jövőben – társintézményeinkkel összefogva – színpadra állíthatunk majd.

A Metropolitan Opera törölte a programjait az év végégig, több európai koncerthelyszín viszont őszi nyitást prognosztizál. A Müpa is ez utóbbival számol?

Őszi nyitással tervezünk, de itt is több kidolgozott forgatókönyv van a kezünkben. Már csak azért is, mert nem tudjuk, hogy a külföldi vendégművészeink milyen feltételekkel utazhatnak majd. A már említett kreativitás, a körültekintő tervezés, a rugalmasság és a gyors reakcióidő szerepe most felértékelődik.

Közben tart a bérlet- és jegyárusítás a következő évadra?

Ebben nem is volt fennakadás. A nézők optimizmusát mutatja, hogy bár a hangversenytermek, színházak bezárása előtt jelentettük be a 2020/21-es évadot, a korábbi évekhez képest több bérletet adtunk el. Zseniális, elkötelezett, lojális közönségünk van.

Mi a helyzet a film területén? Újraindultak a külföldi produkciók hazai forgatási munkálatai?

A Netflix már visszajött, augusztusban még néhány napnyi forgatásra visszatér a Dűne című kultfilm remake-je. Folyamatosan egyeztetünk a szervizmunkát végző magyar cégekkel és a hollywoodi stúdiókkal, sorra indulnak újra a produkciók. Kapcsolatban vagyok Colleen Bellel, a California Film Commision ügyvezető igazgatójával, aki korábban az Egyesült Államok magyarországi nagykövete volt.

A magyar filmek tekintetében milyen kisesést jelentettek az elmúlt hónapok?

A hazai gyártású produkciók június közepe óta forognak újra. Készül Madarász Isti Átjáróház és Rohonyi Gábor–Vékes Csaba Szia, Életem! című alkotása, valamint 15 további mozifilm forgatása indul el idén.  Mindössze egy magyar produkció, az Átjáróház forgatása állt le márciusban.

Kulka János az Átjáróház forgatásán
Fotó: Glódi Balázs

A televíziós pályázatok benyújtása is erre az időszakra esett, elképesztően sok, több mint kilencszáz terv érkezett. A hatalmas érdeklődésre tekintettel a Filmintézet a pályázatok támogatási keretösszegeit megemelte, hogy minél több színvonalas, kulturális értéket teremtő televíziós alkotás készülhessen. Egymilliárd forintos keretet kaptunk a kormánytól a színházi és filmes élet újraindítására, erre pályázatot írtunk ki: július 20-ig várjuk a színházak jelentkezését tévéfilmek elkészítésére. Pályázhatnak már meglévő előadás televíziós átiratával vagy új produkciókkal is – Shakespeare-művektől kortárs darabokig –, a lényeg, hogy nem színházi felvételeket, hanem tévéfilmeket szeretnénk. Ez kiváló lehetőség a vidéki színházak számára is, hogy szélesebb körben megismertessék remek színészeiket, és egyszerre biztosít munkát a színházi és a filmes szakma alkotóinak, háttérdolgozóinak. Meggyőződésem, hogy izgalmas és meglepő művek születnek majd, melyeken keresztül új értékeket és tehetségeket fedezhetnek fel majd a nézők. A sikeres produkciók a színházak és a filmesek együttműködésének új fejezetét nyithatják meg.

Ezeknek a filmeknek a sugárzása megoldott? Korábban nehézséget jelentett, hogy nagy részük valamelyik késő éjszakai műsorsávban kapott helyet, így a szélesebb közönség sosem találkozott velük.

Ősztől egy új platformot indítunk, hogy a magyar alkotásokat minél szélesebb közönséghez juttassuk el. A magyar filmek speciális Video on Demand csatornája hiánypótló kezdeményezés.

Nyitókép: Mirkó István